Heilbronni Katica - avagy a tűzpróba (Nagy történelmi lovagdráma)

Saját képekkel - Fordította: Petra-Szabó Gizella - Ismertető: „Erő, ​báj és tarka népiesség valóságos csodája ez a mű” – írta Gerhardt Hauptmann a „Heilbronni Katicá”-ról. – „Bizonyságul és gyönyörűségül elég akár csak a szereplők jegyzékét elolvasni. A császárral kezdődik, és hírnökökkel, szénégetőkkel, inasokkal, törvényszolgákkal és a köznéppel végződik. Köztük vendégfogadósok, lovagok, a titkos vésztörvényszék bírái, várgrófok, nemes kalandornők, egy fegyverkovács és a lánya…”
Heilbronni Katica: a fegyverkovács lánya. Az ő csodálatos, megszállott szerelme bontakozik ki ebben a színpompás, középkori keretben a divatos lovagdrámák romantikus díszletezésében. És az ő mindenható, mágikus erőtől vezérelt szerelme emeli a darabot a szokványos romantikus lovagdrámák tucatjai fölé, az ő mesés alakjában ölt testet a nagy német drámaköltő benső világának egész érzelmi gazdagsága. „Az érzés minden fioláját, égieket és földieket akarom kinyitni” – mondta maga Kleist e darabjáról.
Heinrich vont Kleistet (1777-1811) elsősorban remekmívű kisregénye, a „Kohlhaas Mihály” alapján ismerhette eddig a magyar olvasó. A német romantika e tragikus sorsú írója – zaklatott életének önkezével vetett véget – mindenekelőtt drámaköltő volt. Egyik legkiválóbb darabja a „Heilbronni Katica”, amelyet most új fordításban ismerhet meg a magyar olvasó.- További ismertető: "Belelapozás".

------ Heinrich von Kleist leghíresebb drámája, a Heilbronni Katica a német romantika hatása alatt született, 1807-1808 körül. Műfaji megjelöléseként „történelmi lovagdráma” szerepel, azonban a szigorúan vett történelmiség nem kérhető rajta számon, szereplői nem valós történelmi alakok, konfliktusai elsősorban nem politikai, társadalmi jellegűek, hanem misztikába hajlóan magánéletiek; lovagjainak annyi közük van a tényleges lovagkorhoz, mint a mesebeli legkisebb királyfinak egy valóságos király legkisebb gyermekéhez. A középkori történet egykor létezett díszletei – várak, kastélyok, lovagi ütközetek, városlakó polgárok, fegyverkovácsok, erdőszéli szénégetők – köré Kleist csodás elemekből, fordulatokból mesét sző és a történet szövetébe elrejti a mesékre jellemző tanulságot. Maga a mese ugyanakkor nem nevezhető sablonosnak. Többnyire egy szegény vagy gazdag sorból származó fiatalember útra kel, hogy különböző próbákat álljon ki, veszélyek során küzdje keresztül magát, megvívjon a gonosszal és elnyerje egy szép lány kezét. A lány közben aggódik, vár, vagy más kérői között válogat; mindenesetre ritkán merészkedik ki önszántából az otthona falai közül, s ha mégis, gondos kísérettel, nem egyedül.