Boldogasszony Anyánk- Szűz Mária tisztelete Magyarországon (Szent István királytól napjainkig)

Nyissuk fel bárhol, bármikor is a vallásos magyar nép történelmének históriás könyvét - úgy annak majd minden oldalán ott találjuk a tiszteletre méltő s a segítő Szűz Anya égi alakját. Dicséretéről szólnak az üdvtörténet lapjai, a századok legendái s a képzőművészetek csodálatra méltó alkotásai. a legszebb műalkotások őt magasztalják. Költők ünneplik ezer nyelven. Zsoltárok szólnak mennyei hatalmáról. Az Angyalok Királynőjeként tisztelik. Szentek és apostolok seregei övezik égi trónustá. Egáltalán: akár az égen, akár a földön, ha pártfogóra szorulnak élők és holtak, Mária felé száll a gyöngék sóhaja, és a bátrak bizalma is. Majsai Mór, szentföldi biztos, a kiváló egyháztörténész és mariológus, valamint dr. székely László, a jeles papköltő, kik "társszerzőként" jelennek meg az Exxlesia jelen kiadványának lapjain, életművük legjavával járulnak hozzá a magyar katolikus hívek hagoymányos Mária-tiszteletéhez. Sokoldlaú történeti anyaggal gazdagítja mindkét szerző a Máriás-irodalmat. Felkeltik az olvasókban az érdeklődést nemcsak a biblia világa iránt, hanem sok-sok újdonsággal szolgálják a magyar őstörténeti kutatást is. Dr. Székely László a Szűz Anya életrajzát verseli meg művében a biblikus szövegek stílusában, epikus színességgel. Ez a bibliai életrajz, amely magába foglalja a gyermek Jézus angyali szépségű életmozzanatait, plasztikusan adja vissza a továbbiakban az Úr szenvedéstörténetét és élete drámáját, az emberi nem megváltásáért... A Majsai-szöveg a magyar nép ekreszténységre térését, honfoglalását, országépítő tevékenységét ismerteti, új adatokkal bővítve a magyar katolikus eghyáz évezredes történetét. Az ismertetés szövegrészeit át- meg átszövik a magyar népi Mária-kultsuz meg-megújuló vonásai, amelyek mindegyre belejátszanak országunk és népünk történeti sorsa alakulási folyamatába. Országalapító királyunk a Boldogasszonyban égi szövetségesét találja meg. István első alapításai a Szűz Anya tiszteletére vonatkoznak. Úgyszólván az egész Árpád-örökségnek a Boldogság Szűz a patrónája szinte ezer éven keresztül. A magyar irodalom és művészet kezdeti alkotásai ugyancsak arra a hatalmas Máriás-anyagra támaszkodnak, amely az akkori középkori Európában számos országban kialakult.