Aquinói Szent Tamás

Nem szokásos (szent)életrajz. Aquinói Szent Tamásról és filozófiájáról szól, mégis annyi minden másról szól még: platonista vs. arisztoteliánus keresztény teológia, manicheizmus, teremtés, szexualitás, anyag, létezés, van és nincs… nem csak tényeket és ismereteket közöl, hanem elgondolkoztat, filozofálásra késztet. Mi lenne méltóbb Szt. Tamáshoz?

Chesterton stílusa nagyon elmés és tömör. Nincs egy fölösleges mondata sem, de mégsem válik nehézkessé sajátos humora miatt. Szinte láttam magam előtt, ahogy ez a szenttamási termetű férfi ül, ír, és közben az agytekervényei egymáshoz súrlódva mozognak. Chesterton a sok paradoxonával és meghökkentő gondolattársításaival óhatatlanul humorosnak hat – elsőre. Azután pedig véresen komolynak. Mindenesetre jó érzés látni, hogy vannak számára halálosan szent dolgok. Például Aquinói.
Olyan magas polcra helyezi, igyekszik ebben a kis könyvben leporolni minden rárakódott előítéletességet – amelyek közül talán a leggyakoribb, hogy Aquinói Szent Tamás egyenlő volna a skolasztikusokkal –, hogy nem csak olvasni támad kedve az embernek latinul (középkori latinul), hanem egészen frissen hat. Minden művelt ember annyit tud Aquinóiról, amennyit tankönyvekből, kézikönyvekből megismert, csupa formális okoskodást, aztán a rákövetkező fejlődéstörténetet – sugallva azt, hogy őt mennyire túl is haladták. Aztán némely tankönyvből, kézikönyvből ki is marad.
Ezt dönti meg Chesterton.