Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-1848. 1-3. kötet (Harmadik kiadás - Teljes)

Saját képekkel - Ismertető: Horváth Mihály háromkötetes munkájában Magyarország 1823 és 1848 közötti történetét tárgyalja. Ismerteti a politikai, gazdasági társadalmi folyamatokat, melyek a forradalomig történtek hazánkban.- Ugy vagyok meggyőződve, hogy hazánk számos szellemi s erkölcsi szükségei közt, mind a bel- mind a külviszonyokat tekintve, nem utólsó helyet foglal el a legújabb kor történelme.
A fiatalabb nemzedék, látva s érezve a viszonyokat, melyeknek súlya alatt él, kevesek kivételével, alig tud magának számot adni az események azon lánczolatáról, melyeken keresztűl jutott a haza jelen állapotába. Olvashatja, ismerheti az ősök viselt dolgait, szellemi s erkölcsi állapotait: a küzdelmeket, melyeket azok, a hazát védve, külellenségekkel -, az uralkodó ház érdekeit támogatva, ennek elleneivel -, az ősi alkotmányos szabadságot vagy a nemesi kiváltságokat védelmezve, az ellentörekvő kormányhatalommal vagy az előre haladó kor szellemével, azt majd elsajátítva, majd visszalökve, folytattak; olvashatja s tudhatja, mily állapotban léteztek hajdan az erkölcsi, szellemi s anyagi érdekek, a közügy, alkotmány s igazgatás, nép- és osztályviszonyok, a hazai tudományosság s irodalom, ipar s kereskedelem; melyek voltak az uralkodó eszmék s irányok, szokások és erkölcsök. És jelenleg mind ezeket megváltozva, felforgatva, átalakúlva szemlélvén, ámulattal kérdezi: miként történt e nagy változás mindenekben? Melyek voltak annak tényezői, rugonyai, fokozatai? Milyen a mozgató erők jelleme, hatása, s az általok feltételezett események lánczolata s eredményei, melyeken keresztűl a jelen állapotok képződének? És ha a már elhunyt vagy élemedettebb nemzedék hagyományai s elbeszéléseiből megfejtheti is magának egy s más kérdést: tudománya hézagos; mert sem módja, sem kedve nincs mindenkinek átbuvárlani a forrásokat, melyekből magának teljes világot szerezhetne; kézi könyv pedig, melyből mind ezekről rendszeresen, kielégitőleg okúlhatna, nem létezik. További ismertető. "Belelapozás".

- - Tartalom: ----- I. KÖTET Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok A haladási vágy ébredése a nemzetben. A haladás akadályai 3 Haladási kisérletek 7 A nemzet igényei a helyreállt békében 9 A birodalom újjászervezésének kérdése A bécsi kabinet állampolitikája 18 A bécsi congressus azt általánosítja A szent szövetség azt biztosítja 20 A reactionárius politika alkalmazása a birodalomban E politika Magyarországban is érvényesíttetik 21 Kormányeszközök 24 A megyékben tett kényuralmi kisérletek 25 A spanyol, portugal, nápolyi és piemonti forradalom 31 A forradalmak elnyomatván, a reactio növekedik 32 Az anyagi érdekek 34 Egyházi ügyek 36 Metternich hiú mentségei 39 A nemzeti hangulat 42 Irodalmunk 47 Irodalmi törekvések a mult század végén 49 Történelem. A Budapi testvérpár 51 Virág Benedek "Magyar Századai". Horvát Istávn 52 Philosophia. Sárvári Pál és Fejér György 54 Kulcsár István 57 A Marczibányi-Intézet 58 Költészet és nyelv. Kisfaludy Sándor 59 Virág, Révay, Csokonai, Kis János 63 Kazinczy Ferencz. Nyelvújítás 64 Berzsenyi Dániel 70 Kisfaludy Károly 71 Kölcsey Ferencz 76 Vörösmarty, Czuczor, Bajza 79 Az irodalom hatása a közéletre 80 Bars felirata a censura ellen 81 A politikai ellenzék gyarapodása 85 A reactio 1820 óta növekedik. Önkényes újonczszedési rendelet 92 A megyék válaszai 98 A hadi adó fölemelése 100 A megyék ellenzése 105 A biztosok erőszakos fellépte Komáromban, Nyitrában, Zemplénben 109 Nógrádban, Zalában 111 Bars megye eljárása 112 Más megyék ellenzése is erősbödik 121 A nádori közbenjárás sükeretlensége 123 Megfélemlitési törekvés 125 Németh János kir. ügyigazgató 126 A barsi ellenzék vezérei Bécsbe hivatnak 128 A kormánypolitika módositása 129 Az országgyülés kihirdetése 132 Az alkotmány helyreállitása. A reformmozgalmak kezdete Az 1825/7-ki országgyülés Tájékozás a kormány irányára s a nemzet hangulatára nézve 137 Követválasztó s utasító megyei gyülések 140 Az udvar magatartása 143 A királyi előadások s a trónbeszéd 144 Válaszfelirat 146 A pártok s azok irányai 147 Széchenyi István 152 A sérelmek tárgyalása 154 Az első sérelmi felirat 156 A király válasza 158 A KK. és RR. elégületlensége. Az újabb leirat 160 A két tábla közti viszony 162 Hálafelirat 164 A tárgyalások modora 165 Az előleges sérelmek és kivánatok 167 Az adó kérdése; a jobbágyok állapota; a kis nemesség adózása 169 A nemzeti nyelv kérdése 176 A magyar akadémia megalapítása 179 A magánosak pénzviszonyai 182 A rendszeres reformmunkálatok 183 Az országgyülés eredményei 185 Reviczky Ádám főkanczellár 188 A reformmozgalmak kezdete A közszellem az 1827-ki országgyülés után 192 Az országos bizottmány s annak művei 197 Széchenyi István 198 A "Hitel" röpirat 208 A nemzeti kaszinó és a gazdasági egyesület 211 A "Hitel" hatása 213 Ellenzék Széchenyi tanai ellen 215 Dessewffy "Taglalata" 216 A "Világ" 217 A pártok élesebb elkülönződése 220 Wesselényi Miklós 221 Az 1830-ki országgyülés Az országgyülés tárgyai 227 Az országos rendek jelesebb egyéniségei s hangulata 230 Országgyülési hirlap 236 A hitlevél feletti viták 237 A nemzeti nyelv ügye 238 Az újonczok megszavazása 241 A sérelmek s kivánatok ügye 249 Az országgyülés vívmányai 250 Vallási kérdés 252 Az első reformi lépések A reformok előzményei Tájékozás 259 Rokonszenv a lengyel felkelés iránt 260 Bars megye felirata 263 Pozsony megye felirata 263 A cholera-járvány 266 Zavargások az alsó néposztályban 267 A nádor és a kanczellár közti meghasonlás 268 A rendszeres reformmunkák megvitatása 270 A kaszinók hatása a haladásra 272 A "Stadium" 276 A budapesti hídtársaság 279 Az ellenzék politikája 280 Az 1832/6-ki országgyülés I. Ferencz halálig Követválasztások 288 A kitűnőbb egyéniségek 289 Nagy Pál 290 Ragályi Tamás 291 Kölcsey Ferencz 292 Balogh János 295 Beőthy Ödön 296 Bezerédy István 298 Pázmándy Dénes 299 A kormánypárt 301 Zsedényi Eduárd. Az országgyülési ifjúság 303 Országgyülési újság s kerületi napló 306 A válaszfelirati viták 309 A magyar nyelv ügye 314 Vallási tárgy 319 A vallásszabadsági törvényjavaslat 321 A Tágen-eset 323 A vallásügy a főrendeknél 328 Palóczy László 332 Lonovics József 334 A vallási kérdés Horvátország tekintetében 337 A vallásügyi viták vége 338 Somsich Pongrácz kir. személynök 341 A lengyel ügy 344 Deák Ferencz 350 Erdély uniója s a részek kérdése 354 Az úrbéri munkálat 362 A pártviszonyok változása az úrbért illetőleg 370 Az úrbéri törvényjavaslat 372 A törvényjavaslat a kormánytól visszautasíttatik 375 A nov. 10-kei ülés a rendeknél 377 Deák Ferencz beszéde 386 A kormány működése az utasítok megváltoztatására 392 Az úrbéri törvényjavaslat megbukta 397 Az úrbéri új törvények 411 Az egyházi tized kérdése 412 A jobbágytelken lakó nemesség adózása 415 Az országgyülési költségek viselése a nemesség által 418 Az úrbér tárgyalásának közvetett következményei 419 A korteskedés politikai kérdésekben 421 A reformpárt viszonyai a gyülés folytában 424 A polgári törvényt illető munkálat 426 Az ősiség kérdése 428 Az ideiglenes hiteltörvény 432 Az erdélyi országgyülés 433 Wesselényi veszélyei 451 I. Ferencz halála 455 Reviczky állása Ferencz halála után 459