A domb; A 22-es csapdája; A piszkos tizenkettő; Tábornokok éjszakája; Messze, messze; Vaskereszt

6 db háborús regény: A domb; A 22-es csapdája; A piszkos tizenkettő; Tábornokok éjszakája; Messze, messze; Vaskereszt

RAY RIGBY: A DOMB
Színhely: a brit hadsereg katonai büntetõtábora egy észak-afrikai sivatag kellõs közepén. Idõ: a második világháború, az olaszországi partraszállás napjai. A tábor gyakorlóterén Wilson fõtörzsõrmester kõbõl és homokból dombot építtet a foglyokkal. A domb jelkép: a megaláztatás, az emberi akarat és egyéniség megtörésének szimbóluma. A tűző napon agyonhajszolt exkatonák sorsa: rabszolga módra tűrni az embertelen büntetést, kezes báránnyá, a parancsszóra gépiesen ugró bábuvá válni – vagy önnön értékük tudatában szembeszállni a „rendszerrel” életük kockáztatása árán is. A domb már áll, amikor újabb különítmény érkezik: McGrath, a skót fenegyerek, Bartlett, az örök lógós, Bokumbo, a csupa szív, csupa derű fekete és a rejtélyes múltú hajdani törzsőrmester: Roberts. S velük együtt lép szolgálatba – s éppen melléjük osztják be – az új smasszer: Williams is. Ennek az öt embernek tragikus sorsát eleveníti meg Rau Rigby regénye. A nagy dráma: a katonában, a fogolyban csak lélektelen eszközt látó „rendszer” és az egyénisége, önértéke védelmében fellázadó ember konfliktusát megrendítő erővel formálja emlékezetessé az amerikai író.

JOSEPH HELLER: A 22-ES CSAPDÁJA
Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún – belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába… A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

E. M. NATHANSON: A PISZKOS TIZENKETTŐ
Tisztában volt azzal, hogy az ideiglenesen Amnesztia fedőnévre keresztelt tervet, amely fölött éppen töprengett, a legmagasabb parancsnoki szinten hagyták jóvá, de az még Armbruster őrnagynak sem jutott volna eszébe, hogy maga a Szövetséges Expedíciós Erők Főparancsnoksága dolgozta ki, annyira ellent mondott minden hagyománynak: válasszanak ki tizenkét köztörvényes bűnözőt, akiket a hadbíróság halálra vagy hosszú fegyházbüntetésre ítélt gyilkosságért, nemi erőszakért, rablásért vagy más erőszakos bűncselekményért; képezzék ki és készítsék fel őket az ellenséges vonalak mögötti bonyolult és mocskos munkára, amennyire csak rövid, bár meg nem határozott idő alatt ez lehetséges; végül, közvetlenül az invázió előtt tegyék partra őket titkon az európai szárazföldre, hogy a lehető legnagyobb pusztítást végezzék a náci háborús gépezet anyagi javaiban és emberállományában. Ennyiből állt az Amnesztia-akció terve…

H. H. KIRST: TÁBORNOKOK ÉJSZAKÁJA
A szerző katonatisztként végigharcolta a háborút, 1945-ben internálták, majd megindult az írói sikerek útján. Népszerűségének titka egyrészt műveinek hitelességében rejlik, másrészt sajátságos humorában. Az a fajta kaszárnyahumor, ami a katonaviselt férfiak örök élménye, nála még azzal is párosult, hogy a hadseregek leggyilkosabbikát, a náci gépezetet gúnyolta ki. Ez a regénye az egyik legsikerültebb. A regény mottója talán: „A halál is lehet nevetséges.” Ugyanakkor a szerző arra törekedett, hogy a kötelező történelmi hűséget a legapróbb részletekig, így a dátumok, hely, időpont tekintetében is, a lehető legpontosabban megőrizze. A mű középpontjában az 1944-es Hitler elleni összeesküvés áll, annak is legizgalmasabb éjszakája: Párizs, július 20. A gondosan összegyűjtöttt dokumentumok ellenére ez igazi regény, alakjai nem csupán valóban létezett személyek. A regény alapján angol-francia koprodukcióban 1966-ban forgattak filmet, ugyanezzel a címmel. Kirst művei Magyarországon sokáig nem jelenhettek meg, első regényének sikere ellenére sem. Ezzel a könyvével most találkozik először a magyar olvasóközönség.

SEBASTIAN BARRY: MESSZE, MESSZE
Willie Dunne százhatvanöt centiméter. Soha nem érte el az áhított száznyolcvan centit, hogy apja nyomdokába lépve a Dublini Királyi Rendőrség tagjává válhasson. 1914-ben azonban a testmagasság nem számít, sorozáskor senki sem kérdez rá. Willie családját, szerelmét hátrahagyva önkéntesként indul Belgiumba, hogy több ezer társával helyt álljon a nagy háborúban. A Messze, messze a férfivá válás regénye. Az addig csak Dublin utcáit, családját és egyetlen lányt ismerő Willie ártatlanul figyel a világra. Mindannyiszor próbák elé kerül: hol a félelemtől összevizelt nadrág, hol az első ölés, hol a pár napos szabadság élményei kavarják fel a jóhiszemű fiú érzéseit, mégis mindvégig képes megőrizni ezt a meghatóan férfias ártatlanságot. Mit hoz a háború? Borzalmat, kíméletlen ellentéteket, bajtársiasságot, együvé tartozást. És mit vesz el? Valakitől mindent.
Sebastian Barry (Egy eltitkolt élet) megrázó erővel, gyönyörű leírásokban ábrázolja a háború iszonyatát, az emberi természet tisztaságát és mocskát. Úgy, hogy a mindent felégető pusztítás képeiből tudjuk, sarjadó új élet képei következnek.

WILLI HEINRICH: VASKERESZT
1943, német-szovjet front, Kubán. Steiner tiszthelyettes a veszélyes harci helyzetekben talpraesett, erélyes, és ha kell, kíméletlenül igazságos. Megsebesül, előléptetik. Kiélezett helyzetekben olykor túlteszi magát a merev előírásokon, amiért elismerést és ellenségeket egyaránt szerez. A küzdelem egy gyárépület ostromlásában éri el tetőfokát, amikor Steinert is utoléri a sorsa. A szerző, Willi Heinrich maga is végigharcolta a háborút. Eddig főleg angolszász és szovjet irodalmi művek ábrázolták a náci korszakot. Most egy volt német katona szemszögéből ismerjük meg a véres küzdelmek minden poklát.