0 darab
0 din.
Az Ön kosara jelenleg üres.
Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
0 darab
0 din.
0
Bejelentkezés
Moldován Gergely
A magyar nemzeti állam nemzetiségi feladatai
Attraktor, 2007
- 130 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- ISBN: 9789639580862
A Kolozsvárott 1930-ban megjelent Minerva című román enciklopédiában a következő szöveg olvasható a kolozsvári egyetem 1919 előtti román nyelv és irodalom professzoráról, Moldován Gergelyről: „román származású, de magyar érzelmű”.
Moldován Gergely, aki magyarul írta nevét, 1845-ben Szamosújvárt született görög katolikus szülőktől; apja építész és kántor volt. Kolozsvárt a római katolikus főgimnáziumba járt, jogi tanulmányokat végzett, és kezdetben ügyvédként dolgozott.
Az általa szerkesztett Ungaria-ban (1891–98, 1908–1909) tanulmányokat jelentetett meg a magyar–román irodalmi kapcsolatokról, és 1903–ban az egyetemen előadást tartott Magyar hatások a románságban, azt igazolva, hogy Eminescunál, Coşbucnál, Duicánál jól kimutatható a magyar hatás, és hogy „Petőfi Talpra magyarjának befolyása egyértelmű Muresán Andrei Román szózatában".
Jelen könyvében, mely 1896-ban íródott a következőket mondja a magyar nemzeti állam létrehozásáról:
"Mit kell tenni a nemzeti állam kialakítására? 1. Erdélyben meg kell szüntetni a megmaradt osztrák törvények érvényességét, és el kell érni az Unió teljes megvalósítását; 2. A közigazgatást államosítani kell, és korlátozni kell a megyék hatalmát; 3. Tanügyi revíziót kell végrehajtani, a magyar nyelvet a nemzetiségi iskolákban tényleg tanítani kell, a tanítóképzést ki kell venni a felekezetek kezéből, és a tanítókat hazaszeretetre kell nevelni. A budapesti egyetemen görög katolikus fakultást kell felállítani. Fel kell lépni az egyetemeken a nemzetiségi diákok magyarellenessége ellen."
Moldován Gergely, aki magyarul írta nevét, 1845-ben Szamosújvárt született görög katolikus szülőktől; apja építész és kántor volt. Kolozsvárt a római katolikus főgimnáziumba járt, jogi tanulmányokat végzett, és kezdetben ügyvédként dolgozott.
Az általa szerkesztett Ungaria-ban (1891–98, 1908–1909) tanulmányokat jelentetett meg a magyar–román irodalmi kapcsolatokról, és 1903–ban az egyetemen előadást tartott Magyar hatások a románságban, azt igazolva, hogy Eminescunál, Coşbucnál, Duicánál jól kimutatható a magyar hatás, és hogy „Petőfi Talpra magyarjának befolyása egyértelmű Muresán Andrei Román szózatában".
Jelen könyvében, mely 1896-ban íródott a következőket mondja a magyar nemzeti állam létrehozásáról:
"Mit kell tenni a nemzeti állam kialakítására? 1. Erdélyben meg kell szüntetni a megmaradt osztrák törvények érvényességét, és el kell érni az Unió teljes megvalósítását; 2. A közigazgatást államosítani kell, és korlátozni kell a megyék hatalmát; 3. Tanügyi revíziót kell végrehajtani, a magyar nyelvet a nemzetiségi iskolákban tényleg tanítani kell, a tanítóképzést ki kell venni a felekezetek kezéből, és a tanítókat hazaszeretetre kell nevelni. A budapesti egyetemen görög katolikus fakultást kell felállítani. Fel kell lépni az egyetemeken a nemzetiségi diákok magyarellenessége ellen."
