Bevezetés az Európai Unió politikáiba

FÜLSZÖVEG
Az Európai Unió zavaróan gyorsan változik. Politikáinak általános célja a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése.
A jelen kötettel gyakorlati és elméleti jogászok, valamint közgazdászok arra vállalkoztak, hogy 2005 tavaszán, a magyar csatlakozás első évének végén pillanatképet készítsenek az Európai Unióról.
A kötet naprakész, átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szerzőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének "kulisszatitkaiba" is.
A kötet nem az intézmény- és jogrendszer működésére, hanem az általuk kialakított és formált célokra és megvalósításukra, vagyis a politikákká összeálló normarendszerre fókuszál. A könyv a történeti megközelítés helyett a szakpolitikák belső viszonyainak és logikájának, a politikák egymás közötti koherenciájának vagy éppen a hiányának a bemutatására törekszik. A mű az egyes politikák alapos ismertetésénél a hangsúlyt éppen ezért a változások irányára, a trendek bemutatására helyezi.
A kötet értékét növeli, hogy tanulmányai a legutóbbi időkben bekövetkezett fejleményeket is tükrözik, s szükség szerint kitérnek a releváns szabályozási koncepciók és jogszabálytervezetek ismertetésére.
A kötetet elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó szakértők, jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók forgathatják sikerrel, viszont ajánljuk az üzleti szféra szereplői, és általában az Unió iránt érdeklődők számára is. Vissza
TARTALOM
Rövidítések jegyzéke 27
Szerkesztői előszó 35
Bevezetés 39
Az uniós politikák kialakulása, jellegzetességei és fejlődési lehetőségei 41
Általános fejlődési tendenciák és sajátosságok 43
A szabályozó típusú politikák 48
A politikaformálás főszereplői 50
A Bizottság 51
A Miniszterek Tanácsa 52
A nemzeti kormányok 53
Az alkufolyamat egyéb szereplői 54
Célok, funkciók, végrehajtás és ellenőrzés 56
Az uniós politikák fejlődési lehetőségei 59
Horizontális politikák
Közös kereskedelempolitika 65
A közös kereskedelempolitika fogalma 67
Az Európai Közösség kereskedelempolitikai hatáskörei 69
Kizárólagos hatáskör 71
A közös kereskedelempolitika terjedelme 72
A közös kereskedelempolitika fő célkitűzése: liberalizáció 73
A közös kereskedelempolitika eszközei 75
Autonóm eszközök 75
A belső védzáradék: az RSZ 134. cikke 84
A közös kereskedelempolitika mint politikai szankciók eszköze: az embargó 87
Szerződéses eszközök 88
Vámpolitika 95
A vámunió elméleti alapjai 97
A vámunió megalakulása 99
A vámunió rendszere 101
A közös vámpolitika elemei 101
A vámrendszer egyéb elemei 104
A vámrendszer infrastruktúrája 109
Versenypolitika 111
A versenypolitikáról általában 113
A versenypolitika célkitűzései 114
Versenypolitikai modellek: nemzetközi kitekintés 121
A közösségi versenypolitika jellemzői és főbb célkitűzései 125
A közösségi versenyjog fejlődése 135
A versenykorlátozó megállapodások ellenőrzése 143
Megállapodások és összehangolt magatartások 144
A verseny megakadályozása, korlátozása és torzítása 147
A tilalom megsértésének következményei 152
Mentesítési lehetőségek 153
A meghatározó piaci befolyással való visszaélés ellenőrzése 162
A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 162
Az erőfölény 163
Az erőfölénnyel való visszaélés 169
Fúziókontroll 179
A vállalat-összefonódások közösségi szabályozásának háttere 180
A vállalatok összefonódásának ellenőrzése 183
A közösségi versenyjog modernizációja 195
Állami támogatások 207
Bevezetés 209
A Bizottság politikája 210
A közösségi jogi szabályozás szerkezete és működése 216
Az állami támogatás fogalma 218
A közösségi jog kivételi rendszere 244
A támogatási formák csoportosítása 247
Ágazati sz abályok 292
Magyar szabályozás 298
A közüzemek szabályozása az Európai Unióban 303
Bevezetés 305
Történeti előzmények 307
A modell és a célok 309
A fogalmak - a 86. cikk (1) bekezdése 311
A 86. cikk (2) bekezdése 318
A 86. cikk (3) bekezdése alapján kibocsátott bizottsági jogalkotás 333
A közüzemek szektorális szabályozása 337
Telekommunikáció 337
levél 338
Légi közlekedés-szállítás, légikikötők 347
A légi közlekedés-szállítás szabályozása 348
Vasúti liberalizáció 359
teljesítmény 373
Közbeszerzési politika 393
Bevezetés 395
Az Európai Közösség közbeszerzési szabályainak jogi háttere 397
Árubeszerzések a kormányzati szektorban 399
Építési beruházások a kormányzati szektorban 401
Közüzemek 402
Szolgáltatások megrendelése 404
Jogorvoslati irányelvek 406
A közbeszerzési irányelvek mechanizmusa 408
Alkalmazási kör 409
Az irányelvek elvei 416
A szerződések odaítélése - pályázati eljárás 421
Pályázat utáni tárgyalás tilalma 423
Szerződés odaítélési szempontok (bírálati szempontok) 423
További odaítélési feltételek 425
A Bizottság közbeszerzési politikája 429
A közbeszerzésre vonatkozó új jogi szabályozás, a jövőben várható változások 430
Az új irányelvek 430
A jövőben várható további változások 432
Regionális politika 441
Bevezetés 443
Az EU regionális politikájának története 444
A kezdetek 445
Az európai regionális politika alapjainak kialakulása: az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása 447
Az Egységes Európai Okmány és a strukturális alapok 1989-es reformja 450
A források megteremtése: A "Delors I. csomag" 450
A kedvezményezett régiók lehatárolásának egységesítése: a NUTS-rendszer 451
A Maastrichti Szerződés - a Kohéziós Alap 452
A strukturális alapok reformja és forrásaik növelése: 1993-1999 453
Az 1995-ös kibővülés 453
Az EU regionális politikájának alapjai 454
A regionális politika jogforrásai 454
A regionális politika alapelvei 458
A regionális politika megvalósítása 461
A Kohéziós Alap 470
Az Agenda 2000 471
A regionális politika alapelveinek megújítása 472
A Kohéziós Alap fenntartása 476
A 2000-2006-os pénzügyi perspektíva 476
Az előcsatlakozási eszközök 479
A 2004. évi kibővítés 483
A regionális politika hatása 486
Szociális politika 489
A közösségi és a nemzeti szociálpolitika különbségei 491
A közösségi szociálpolitika története 497
Alapelvek 500
A közösségi szociálpolitika területei 501
Személyek szabad mozgása 502
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség 506
Munkavállalói jogok védelme 512
Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem terén 518
Európai szociális modell? 523
Monetáris politika 525
Bevezetés 527
A Maastrichtban létrehozott építmény 528
A maastrichti konvergencia kritériumok 532
A Stabilitási és Növekedési Paktum 538
europoliticians 551
Az euró funkciói 553
A Közösség versenyképessége, kibővülése és az euró kapcsolata 557
Magyar vonatkozások 560
Néhány következtetés 561
Pénzügyi politika 563
Bevezetés 565
Bizottsági politika és szabályozás a pénzügyi szektor fő területein 567
A bankszektor 568
A biztosítási szektor 572
Az értékpapír-piaci szektor 573
A Bizottság változó strratégiája a pénzügyi szektorban 581
Adópolitika 583
Bevezetés 585
A harmonizáció tárgya és forrásai a Római Szerződésben 586
A tagállamok adópolitikájának összehangolása 586
Az EKSZ szabályai a közvetett adók vonatkozásában 587
Az EKSZ egyéb adójogi szabályai 588
A közvetlen adók harmonizálásának hiánya az EKSZ-ben 591
Összegzés 592
A négy alapszabadság érvényesülése az adózásban 592
Bevezetés 592
Az alapvető szabadságjogok 594
Közvetlen és közvetett diszkrimináció, valamint más korlátozások 602
Összefoglalás 605
Közösségi szabályozás a társasági adózás területén 606
Az Anya- és leányvállalati Irányelv 606
Fúziós Irányelv - kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere és eszközátruházás 609
Kamat-jogdíj Irányelv 614
Kölcsönös egyeztetési eljárás az elszámolási árak ügyében 615
A természetes személyek jövedelemadózása 617
Adóztatás és az egyenlő elbánás elve az Európai Bíróság gyakorlata alapján 617
Irányelv (2003/48/EK) a megtakarítások (kamat) harmonizált adóztatására 623
Szociálpolitika 624
Közvetett adózás - általános forgalmi adó 626
Az egységes közösségi áfaszabályozás jelentősége, a harmonizáció főbb lépései 626
A Hatodik Irányelv szabályozásának rendszere 628
A Hatodik Irányelv hatálya 629
Adóköteles ügyletek 630
Az adó alapja 635
Adókulcsok, az adó mértéke 636
Adómentességek 637
Az adó levonása 638
Főbb adminisztrációs kötelezettségek 639
Az áfa rendszerének modernizálása 640
Az Európai Közösség jogrendjének viszonya a kettős adózási egyezményekhez 641
Az Európai Közösség jogszabályainak elsőbbsége 641
Az irányelvek viszonya a kettős adóztatási egyezményekhez 641
Az alapszabadságok 642
Az európai Unió adópolitikai célkitűzései 643
Bevezetés 643
Harc a káros adóverseny ellen - a Magatartási Kódex 644
A belső piacon meglévő adójogi akadályok és azok megszüntetése 645
Új elképzelések az európai szintű adóztatásra: közös konszolidált adóalapú adóztatás, hazai illetőség szerinti adóztatás, egységes európai társasági adó 650
Összefoglalás 652
Fogyasztóvédelmi politika 655
Történeti háttér 657
Piaci integráció és fogyasztói politika 658
A fogyasztók választási lehetősége 659
Fogyasztói jogok 659
A tagállami fogyasztóvédelmi szabályok értékelése 660
Az Egységes Európai Okmány
Maastricht után 666
A Maastrichti Szerződést követő soft law 668
Az Amszterdami Szerződés 668
A fogyasztói jogok érvényesítése 672
A Közösség fogyasztóvédelemmel foglalkozó intézményei, a fogyasztóvédelmi érdekcsoportok 674
A Közösség fogyasztói joga 676
Irányelv az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (házaló kereskedelem) 677
Irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről 680
Irányelv a termékfelelősségről 685
Termékbiztonsági szabályok 688
Reklámszabályok 693
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája 699
Bevezetés 701
A CFSP kialakulása 701
A CFSP intézményrendszere 704
Az uniós külpolitika jogforrásai, eszközrendszere 706
A CFSP területei 708
Az Unió külpolitikája 712
Bevezetés 712
Az egyes tagállamok külpolitikája 715
Regionális politika 726
Az EU funkcionális politikái 750
Alkalmazott módszerek és eszközök az EU külpolitikájában 767
A CFSP jövője 770
A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban 775
Fogalommagyarázat, rövid előtörténet 777
A külső és a belső határ: határőrizet, a határátlépés feltételei, kiegészítő intézkedések 783
Külső határ: határőrizet és határellenőrzés 784
A belső határok 789
Kiegészítő intézkedések 790
Reguláris és illegális migráció 793
Rendezett be- és kivándorlás 794
Illegális vándorlás 800
Menekültügy 802
Statisztikai és történeti keretek 802
A menekültpolitika hat fő iránya 804
A második szakasz - mit hoz a jövő? 813
Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés 815
A rendőri együttműködés 816
Büntető igazságügyi együttműködés 821
Polgári igazságügyi együttműködés 839
Következtetés, jövőfirtatás 842
Ágazati politikák
Közös agrárpolitika 851
Előzmények, háttér 853
Mezőgazdaság és közös piac 853
Társadalmi-gazdasági jelentőség 854
Szerződéses alapok 855
A közös agrárpolitika céljai 855
A szabályozás fő területei 856
A közös agrárpolitika reformja 861
Az 1992. évi reform 861
Agenda 2000: a reform második szakasza 864
Félidejű felülvizsgálat: a CAP-reform legújabb szakasza 866
Közös piaci szervezetek 868
A piacrend alapvető sajátosságai 868
A nemzeti piacszabályozások korlátai 870
A közös piaci szervezetek alapelvei 871
A CAP piaci szervezet alapmodellje 871
A közös piaci szervezetek fő belső eszközei 877
A piaci szervezetek fő típusai 880
Közvetlen támogatások 885
Egységes támogatási rendszer 885
Moduláció 888
A termeléshez kapcsolódó standardok érvényesítése (környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, állatjólét, munkavédelem) 889
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap 889
A közös agrárpolitika döntéshozatali rendszere 891
A Bizottság javaslatának előkészítése 892
A Tanács döntéshozatala 893
Az éves árfelülvizsgálat 894
A közös agrárpolitika végrehajtása 895
A második pillér: a vidékfejlesztés 897
Vidékfejlesztés, vidékfejlesztési intézkedések 897
Vidékfejlesztés és a CAP félidejű felülvizsgálata 897
A vidékfejlesztési intézkedések finanszírozása 898
A Garancia, illetve az Orientációs Részlegből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések főbb különbségei 900
Egységes Vidékfejlesztési Alap 901
A közös agrárpolitika átvétele Magyarországon 902
Mennyiségi keretszámok (kvóták stb.) 902
Közvetlen támogatások 903
Piaci támogatások 904
Agrár- és vidékfejlesztés 905
Közlekedési politika 909
Bevezetés 911
A közlekedési szektor meghatározó tulajdonságai 912
Az 1992-es belső piaci program és a közös közlekedési politika 914
A Római Szerződés releváns rendelkezései 915
A közös közlekedési politika kialakulása - az 1985 előtti időszak 916
Az 1985 utáni intézkedések - az egységes közlekedési piac létrehozása 921
Közúti közlekedés 922
Vasúti közlekedés 934
Belvízi hajózás 943
Kombinált fuvarozás 947
Tengerhajózás 948
Légi közlekedés 951
Infrastruktúra 963
A transzeurópai közlekedési hálózat első projektjei 963
Az Unió közlekedési infrastruktúra-hálózatának összekapcsolása szomszédjaival 964
A páneurópai közlekedési folyosók 965
Javaslat a transzeurópai hálózat kibővítésére 967
A finanszírozás problémái 968
A közlekedési infrastruktúra-használati díjszabás 970
A műszaki fejlődés kihívásai 972
Környezetvédelmi politika 975
Az Európai Unió környezetpolitikája - akcióprogramok 977
Az EU környezeti jogának jogalapja 980
A jogalkotás jogalapjának történeti fejlődése 980
A környezeti jogalkotás jogalapjai 983
Az elsődleges jog környezetvédelmi szabályozásának elvi szempontjai 988
Az egyes szabályozási területek áttekintése 996
Általános rendelkezések 996
Természetvédelem 1010
Vízvédelem 1014
Levegőszennyezés 1016
Zajártalom 1019
Vegyi anyagok, biotechnológia 1021
Ipari kockázatok 1025
Hulladék 1026
Távközlési politika 1033
Bevezetés 1035
A távközlési politika története 1036
A lioberalizáció megindulása 1036
A teljes liberalizáció: 1998 1039
A távközlési szabályozási jog alapfogalmai és intézményei 1042
A hálózatok együttműködésének szabályozása 1042
Elektronikus hírközlési piacok és piacszabályozás 1046
Hatályos távközlési szabályok az Európai Unióban 1048
Jogforrások: a 2003-as szabályozási csomag: a hat irányelv és a szabályozási területek 1049
A szabályozás módszere és irányai 1052
Elektronikus hírközlési jog, elektronikus hírközlési versenyjog 1063
Versenyjog és "versenyirányelvek" 1063
Versenyjog és a 2003-as szabályozási csomag 1064
A hatályos versenyjog néhány kérdése a távközlési szektorban 1065
Kutatási politika 1067
Az első lépések: EUROATOM 1069
Az Európai Közösségek tudománypolitikájának kialakulása 1070
A keretprogramok 1072
Kulturális politika 1093
Bevezetés 1095
A Közösség hatásköre a kulturális politika területén 1095
A kulturális politika megvalósításának eszközei 1103
A kulturális politikát érintő egyéb közösségi jogszabályok és politikák 1107
Összefoglalás 1111
Audiovizuális politika 1113
Bevezetés 1115
Az európai audiovizuális ipar és politika főbb jellemzői 1116
Az Európai Unió audiovizuális politikájának körvonalazódása 1117
A műsorszolgáltatás szabadsága az Európai Bíróság esetjogában 1119
Az audiovizuális adások és a Szerződés viszonya - Sacchi-ügy 1119
A műsorszolgáltatás szabadságát érintő nemzeti korlátozások 1120
A Bírósági esetjog összegzése 1124
Audiovizuális tartalomszabályozás - a Határok nélküli televíziózásról szóló irányelv 1125
Az Irányelv keletkezéstörténete és felülvizsgálata 1126
Az Irányelv tárgya, alapvető célkitűzései 1128
A tagállami szabályok alkalmazhására vonatkozó alapelvek 1129
A műsorszolgáltatás szabadságának ideiglenes felfüggesztése 1131
Különleges jelentőségű események közvetítése 1132
Európai művek védelme 1133
Reklám, szponzorálás, távértékesítés 1136
A közrend és a kiskorúak védelme 1139
Az Irányelv értékelése - a Bizottság negyedik átfogó jelentése 1142
Az Irányelv felülvizsgálata 1144
Szellemi tulajdonjogi harmonizáció 1145
Bérleti és haszonkölcsönzési irányelv 1147
A védelmi idő összehangolásáról szóló irányelv 1148
A műholdas műsorsugárzásról és vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv 1150
Az információs társadalomról szóló irányelv 1151
A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv 1153
A közösségi versenyszabályok alkalmazása 1154
Az audiovizuális vállalkozások piaci magatartásának megítélése 1154
Az audiovizuális ágazatban nyújtott állami támogatások felülvizsgálata 1157
Közösségi kezdeményezések az audiovizuális ipar támogatására 1160
A MEDIA Program - múlt, jelen, jövő 1161
Kiegészítő támogatási programok 1165
Nemzetközi együttműködés 1166
Audiovizuális együttműködés az Európa Tanács égisze alatt 1167
UNESCO - az audiovizuális ágazatot érintő kezdeményezések 1169
Audiovizuális művek és szolgáltatások a Világkereskedelmi Szervezetben 1170
Nemzetközi szellemi tulajdonjogi harmonizáció 1171
Kitekintés 1172
Szakképzési politika 1175
Bevezetés: oktatás - közoktatás, szakképzés, továbbképzés, élethosszig tartó tanulás 1177
Oktatás és művelődéspolitika az EU-ban 1178
Elsődleges joganyag 1179
Másodlagos joganyag, illetve a politika folyamatos fejlődése 1179
Diplomák elismerése az EU-ban 1195
Szakképzettségek elismerése 1195
A jó hírnév, kifogástalan egészség stb. bizonyításának elismerése 1198
Szakmai szervezetek tagsága és magatartási kódexek betartása 1198
Az európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről 1201
Tárgymutató 1203
Jogesetmutató 1227
Jogszabályok 1241
Bibliográfia 1339