Vállalatirányítás és demokrácia - AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA SZOCIOLÓGIAI KONCEPCIÓJA ÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI SZERVEZETI-TÁRSADALMI VISZONYAINKBAN

A kötet szociológiai és közgazdasági megközelítéssel mutatja be a gazdaságirányítás, illetőleg közelebbről a vállalatirányítás és a demokrácia összefüggéseit. A szerző azokat a széles társadalmi-gazdasági, politikai összefüggéseket elemzi, amelyek az irányításban való részvételt, az irányítás demokratizmusát napjaink lehetőségévé és egyben követelményévé teszik. Bemutatja és kritikailag vizsgálja a hazai társadalomtudományban és társadalomelméletben az elmúlt három évtized során kimunkált demokráciafelfogásokat a hagyományos leegyszerűsítő ideológiai felfogásoktól napjaink közgazdaságtudományi és szociológiai koncepciójáig. A tudományos elmélet fejlődésével összefüggésben végigkíséri azokat a változásokat, amelyek az irányításban való részvétel politikai-ideológiai megközelítésben s az irányításnak ezzel összefüggő cselekvésében az elmúlt három évtized során végbementek. Különösen behatóan foglalkozik azzal a problémával, hogy gazdasági irányításunk jelenlegi struktúrája mennyiben teszi lehetővé és mennyiben bátorítja az irányítás demokratizmusának a bővülését, valamint azzal is, hogy ezt a vállalatok adott struktúrája, belső irányítási mechanizmusának sajátosságai mennyiben segítik elő. Az elemzés kitér a gazdaságirányítás, illetőleg a vállalatirányítás társadalmi-politikai szempontjaira is, és vizsgálja a politikai-társadalmi szervezetek - a párt- és a szakszervezet - szerepét is. A szerző úgy vállalkozik az irányítás demokratizmusának komplexebb szociológiai - társadalmi, politikai szempontokat is figyelembe vevő - bemutatására, hogy egyben az elméleti és gyakorlati továbblépéshez is alapot ad; gondolatébresztő és szemléletformáló szerepet is betölt. A kitűnő stílusban megírt kötet elvontabb fejtegetései is könnyen nyomon követhetők. A kötetet egyrészt a közgazdaságtudomány, a jogtudomány és a szociológia művelőinek, másrészt a gazdaságirányítás és a vállalati irányítás, valamint a politikai és társadalmi szervezetek vezetőinek és munkatársainak ajánljuk.

TARTALOM
Bevezető 9
Az üzemi demokrácia: társadalmi gyakorlat, tudományos fogalom és politikai koncepció 13
Az üzemi demokrácia és a társadalmi gyakorlat 14
Az üzemi demokrácia tudományos elméleti felfogása 16
A szocialista viszonyok leegyszerűsítő felfogása és az üzemi demokrácia 18
A valóság feltárásán alapuló felfogások a közgazdaságtudományban és a szociológiában 21
Az üzemi demokrácia a közgazdaságtudományi elméletben 23
Az üzemi demokrácia problematikája a szociológiában 26
Eltérések a közgazdaságtudományi és a szociológiai megközelítés között 32
Az üzemi demokrácia felfogása a párt ideológiájában 35
Az üzemi demokrácia és a vállalati szervezet 41
A vállalat működésének technikai-gazdasági és politikai-társadalmi oldalai 42
A vállalati belső irányítási rendszer és az üzemi demokrácia. A közgazdaságtudományi elgondolások 46
A pártszervezet és az együttműködés megvalósítása a vállalatnál 52
A szakszervezet és az érdekegyeztetés a vállalaton belül 54
A szocialista vállalat szervezeti elégtelensége és az intézményes érdekvédelem 58
A közvetlen és a közvetett részvétel, az üzemi demokrácia intézményei 61
Az érdekegyeztetés megvalósítása a részvétel kizárásával 67
Az üzemi demokrácia, az érdekek és az érdekeltség 69
Az érdekek és az üzemi demokrácia 69
Mennyiben segítik a vállalat érdek- és érdekeltségi viszonyok az üzemi demokrácia fejlődését? 72
Az érdekek és az érdekeltség értelmezéséről 72
A vállalati érdek és az üzemi demokrácia fejlődésének lehetőségei 76
Érdeke-e a gazdasági vezetőknek az üzemi demokrácia fejlesztése? 81
Érdeke-e a munkásoknak az irányításban való részvétel? 86
A vezetők és a munkások közötti konfliktusok 90
A nem anyagi érdekekről 93
Az üzemi demokrácia fejlesztésének lehetséges területei és az érdekviszonyok 96
Az üzemi demokrácia és az érdekérvényesítési képesség 101
Üzemi demokrácia és hatalomgyakorlás 101
Az érdekérvényesítés képességének mibenléte 104
Az érdekérvényesítési képességek viszonyai a vállalatnál 108
A munkamegosztásban és a szervezeti hiearchiában elfoglalt hely 110
A felkészültség és informáltság 114
A kollektivitás és az informális szervezet 118
A vezetők és a munkások képessége érdekeik érvényesítésére 123
Milyen esélyt adnak az érdekek érvényesítésére az üzemi demokrácia fórumai? 126
Az üzemi demokrácia fejlesztése és az értékek 131
Az értékek a szakszervezeti cselekvések indítékai között 132
Az értékek és az érdekek 134
Az üzemi demokrácia állapota és a történetileg kialakult értékek 137
Az értékekre való hivatkozás ma a részvétel fejlesztésében 140
A részvétel és a kollektív értékek 143
A részvétel fejlődésének hatása az értékekre 146
Az üzemi demokrácia és a központi irányítás 150
A vállalati önállóság és az üzemi demokrácia 151
Az érdekegyeztetési folyamat: a vállalatok és a központi szervek szerepe 153
Törekvések az érdekegyeztetés központi hatáskörbe vonására és ennek hatásai, a központi bérszabályozás 157
A központi irányítás túlzott centralizációjának közgazdasági és szociológiai értelmezése 165
A társadalom felé "nyitott" vállalati érdekviszonyok, a második gazdaság 168
A centralizáció feloldásának akadályai 172
Az üzemi demokrácia helyzete és fejlesztésének lehetőségei, összegzés 176
Az üzemi demokrácia tudományos elméleti és politikai koncepciója 176
Az üzemi demokrácia és a vállalati szervezet 180
Az üzemi demokrácia, az érdekek és az érdekeltség 185
Az üzemi demokrácia és az érdekérvényesítési képesség 189
Az üzemi demokrácia fejlesztése és az értékek 193
Az üzemi demokrácia, az érdekegyeztetés és a központi szervek 197
Függelék 201
A participációs jelenség. Kitekintés az üzemi demokrácia fejlődésének nemzetközi folyamatára 201