Kevélység

FÜLSZÖVEG
Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűnre az ókori világban a gonosz megtestesüléseként tekintettek, a zsidó-keresztény kultúrkörben pedig az erkölcstelenség megfékezésének egyik főpilléreként kapott kiemelt szerepet.
Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Vajon szerepet kapnak-e korunk társadalmában is, vagy netán már elavultnak számítanak egy olyan világban, ahol minden elmegy", ahol már minden határt megszegtünk. Feleleveníthetek és újraértelmezhetők, netán beépíthetők a pszichológiába és a pszichoanalitikus terápiákba?
Egy biztos: vétekről és bűnről lehet időszerűen beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják, amely már távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg megformálódtak. Korszerűen, inkább kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket. A hozzájuk való viszony az emberiség azon képességét fejezi ki, amellyel különbséget tesz jó és rossz között.

Beszél, anélkül, hogy másokra figyelne, és mindig igaza van: nagyképű. Megvan a pénze és a hatalma, azt akarja, hogy minden tőle induljon ki: öntelt. Gyönyörű és elérhetetlen, minden mozdulatában saját testére összpontosít: hiú.
A kevélység a bűnök eredete: talajából táplálkozik a többi bűn, melyek mind ennek különböző formái.
A kevélység ugyanakkor a csúcspontja és a betetőzése is ugyanennek a sornak: a bűnök királynője. Tehát ha a többi mind hiányozna, ha egy ember élete egészében erényes, sőt tökéletesen erkölcsös lenne, és a gőg koronázna meg ennyi erényt, akkor az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy rontó árnyékkal beborítva, megsemmisítse ezt az életet. A gőg egymagában, lévén a bűnök legsúlyosabbika, képes kárhozatra rendelni az embert.
Eredet és csúcspont. Vissza
TARTALOM
Első fejezet
„MINDEN BŰN KEZDETE: A GŐG" 7
Mennyei prológus 9
A kevélység a bűnök eredete és királynője 10
A létezés szenvedélye és az igazság 12
Kételyek 16
A gőg felvillanásai a mindennapokban 18
Úton 20
Második fejezet
RÉGI GŐG 23
Még mindig angyalok és démonok 25
Hősök, zsarnokok és hihetetlen csapások 29
Magas tornyok, túl intelligens szellemek és népek 33
Egy becsvágyó és engedetlen ősatya 39
Egy szent barát 40
A királyok önteltsége 47
Polgári büszkeség 51
Harmadik fejezet
ÚJ, MODERN GŐG 59
Első színházi közjáték: Faust, avagy a türelmetlenség 61
„Az Eszme nevében": Robespierre és a többiek 70
Második rövid, de fontos színházi közjáték: Antigoné 86
Engedelmesek és nyájszelleműek: gyökértelen gőg 93
Névtelen önteltség: főnökök, bírók, rendőrök,
hivatalnokok 100
Negyedik fejezet
A KEVÉLYEK KAVALKÁDJA 107
Végsőkig individualisták: a javíthatatlanul kevélyek 109
„íme, én az emberfölötti embert hirdetem néktek!" 119
Emberfölötti emberek, bűnök és hamis gyónások 128
„Más, mint a többiek!": sznobizmus és avantgárd 136
Cinizmus és kegyetlenség 143
Ironikus közjáték: allegro ma non troppo 147
Ötödik fejezet
A LEGÚJABB GŐG 159
Mi maradt mostanra? 161
A gőg globális hatása és a tehetetlen egyének 164
Manapság ki mondja, hogy „önhitt vagy!"? 167
Két példa 173
A nyelvezet megváltozik: a lélek tudománya 178
A kevélység, „a létezés lázas szenvedélye" 184
A kör bezárul 189
jegyzetek 193
Bibliográfia 195