Romák, cigányok, utazók

Az Európa Tanács először 1985-ben adta ki ezt a könyvet. Azóta az Európa Tanács és a cigánykérdésben közvetlenül érdekelt szervezetek számos nyelven, széles körben terjesztették. Változatlanul nagy a kereslet hasonló információs kiadványok iránt, és egyre inkább bebizonyosodik az új fordítások szükségessége. Az 1985-ös kiadás újranyomtatása vagy fordítása helyett azonban két okból helyesebbnek tűnt az eredeti szöveg időszerűsítése: az első az, hogy a teljes Európában kell számba venni az 1989 óta komoly változásokon átment cigány közösségeket; ezek a változások közvetlenül kihatnak a közösségek országok közötti és európai helyzetére. A szöveg időszerűsítését szükségessé tették az azóta beszerzett információk, amelyeket elsősorban a nemzetközi szervezetek, vagy azok segítségével folytatott elmélkedések és tevékenységek tártak fel. Már a 80-as évek elején felmerült a könyv kiadásának gondolata, amely egyike volt azoknak a konkrét európai kezdeményezéseknek, melyeknek a célja az volt, hogy jobban megismertesse és ezzel elismertebbé tegye a cigány közösségeket, és javítsa a velük szembeni bánásmódot.
Ez a mű részét képezi annak a 125-ös Határozatra (1981) adott válasznak, amelyet a Helyi és Területi Hatóságok Konferenciája hozott a „helyi és területi hatóságok szerepéről és felelősségéről a nomád származású lakosság kulturális és szociális problémáival kapcsolatban". A Konferencia több javaslattétel mellett arra kérte fel a Kulturális Együttműködési Tanácsot (CDCC), hogy vegye tervbe a „nomádok oktatási és képzési problémáinak alapos tanulmányozását" és „a kultúrák közötti oktatás terén végzett munkájának részeként készítsen ismertetőket a pedagógusok számára az európai tagállamok nomád eredetű népességéről, történelmükről, kultúrájukról és családi életükről", valamint tanulmányozza egy olyan „sajátos képzési program lehetőségét, amely lehetővé tenné a pedagógusok számára a cigány nyelv oktatását". Egyéb előzetes szövegek és jelentések között az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának 13-as határozata (75) az oktatási problémákra fektette a hangsúlyt. TARTALOM
Előszó
7
ELSŐ RÉSZ - Szociokulturális adatok
1. A felfedezés 13
Eredet 13
Szétszóródás és megtelepedés 15
Vándorlások 16
2. A népesség 19
Számuk 19
A nevek 22
Lakóhely 23
3. A nyelv 27
Változatok 27
Összehasonlítások 30
Funkciók 33
4. A társadalmi felépítés 37
Mozaik 37
Felépítés 42
Házasságkötések 42
Társadalmi ellenőrzés 43
5. Az utazás 47
6. A család 51
7. A vallás 55
8. A gazdasági szervezet 57
9. A művészet 61
10. Életvitel - identitás 67
MÁSODIK RÉSZ - Szociopolitikai adatok
11. A történelmi tapasztalat 73
A kizárás 74
A bezárás 80
A magábazárás 84
A határozatlanság 88
12. Az új idők 89
A személyek és csoportok státusza 89
Az utazás státusza 90
Egyéb szabályozások 91
A közigazgatás 93
13. A fogadtatás 95
A helyi népesség 95
A helyi hatóságok 97
A nomádok állomásozása 99
A letelepedettek lakóhelye 100
14. A képzeletbeli cigány - a manipulált képzet 103
15. Az iskola intézménye 109
A kontextus összetevői 109
Egy alapvető tét 111
A specializált osztályok 112
A szokványos osztályok 114
Az iskolai oktatás filozófiája 117
Az interkulturális oktatás felé 121
16. A szociális tevékenységek 123
A szociális munka 123
A nem cigány egyesületek 126
Egy új helyzet felé? 127
17. A cigány szervezetek 131
A cigány szervezetek története 131
Gyökeres változás 137
Politikai tét 139
18. A nemzetközi szervezetek 143
Az Európai Közösség 143
Az Európa Tanács 145
A CSCE 148
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 149
Széles körű mozgalom a cigányokért és az utazókért 150
19. Gondolkodás és cselekvés 153
Utazás Cigány országban 153
A fejlődés támogatása: a bizonytalanságok birodalma 154
Új tájék 155
Elvek 156
Rugalmasság a sokféleségben 156
Pontosság és világosság 157
Támaszkodás a belső dinamizmusokra 158
Az egyeztetés 159
A koordináció 160
A tanulmányozás és az elmélkedés 161
Az információ és a dokumentáció 162
Bibliográfia 169