Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
1 072 din.
Várható szállítási idő
19 munkanap.

Civil jelentés a gyerekesélyekről 2011

Magánkiadás, 2012
  • 220 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Pápaszem Antikvárium Bt.

Az Országgyűlés 2007. május 31-én fogadta el a „Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) országgyűlési határozatot (továbbiakban OGY határozat), melynek célja, hogy egy generáció alatt jelentősen csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységének arányát, felszámolja a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, átalakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a szociális kizáródást. Az OGY határozat értelmében az 1053/2008. (VIII. 4.) kormányhatározat alapján létrejött a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága, mint a Stratégia végrehajtását és annak civil kontrollját, átláthatóságát segítő, véleményező és javaslattevő testület. A Bizottság tagjai - az Európai Unióban alkalmazott nyitott koordinációs eljárásnak megfelelően - független, a gyermekekkel foglalkozó és a szociális területen tevékenykedő civil szervezetek, egyházak delegáltjai voltak (kilenc fő). A szaktárcák és néhány országos hatáskörű közigazgatási intézmény képviselői tanácskozási joggal, állandó meghívottként vettek részt a Bizottság munkájában. A Bizottság Gyerekesélyek Magyarországon címmel mind 2010-ben, mind 2011-ben éves jelentést tett közzé a gyermekek és gyermekes családok helyzetéről, a kormányzat ezzel kapcsolatos tevékenységéről, néhány civil szervezet ide kapcsolódó munkájáról. A Bizottság szakmai munkájában, ezen belül a Jelentések válogatásában és szerkesztésében jelentős szerepet játszott a 2005 végétől a Magyar Tudományos Akadémia keretei között működő MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda.
A 2010-ben hivatalba lépő kormány 1177/2011. (V. 31.) kormányhatározata tompította az Értékelő Bizottság civil jellegét. A 2011 végén újjáalakult Bizottság 24 tagból áll. A kormányzati oldalt a Bizottság elnöke mellett, aki a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, 11 szaktárca, illetve közigazgatási szerv képviseli, a civil szférát pedig 9 szakmai és civil szervezet 1-1 delegáltja, továbbá az egyházak 3 delegáltja. A Bizottság alelnökét a civil oldal tagjai közül választották.