Odú, vagy kelepce?

Hogy kik is vagyunk, mit akarunk az élettől és mi a szerepünk a világban, azaz identitásunk, mindegyikünk számára fontos kérdés. Valódi önmagunk megtalálása a legtöbbünket szorongással tölthet el, és a világ számos csábítónak látszó lehetőséget kínál ennek a szorongásnak a feloldására. Fiatal felnőttkorban, főleg a húszas éveink elején ezek a szorongató kérdések emberi természetünknél fogva felerősödnek, hiszen ebben az életkorban kell leválnunk szüleinkről, és valljuk be, a körülvevő világ is folyamatosan nyomás alatt tartja ezt a korosztályt, sürgetve a továbbtanulás, a pályaválasztás, a munkahelytalálás a pártalálás nem könnyű kérdéseit.
Nem véletlen, hogy az új vallási mozgalmak számos tagja éppen ebből a korosztályból kerül ki. A könyv az új vallási közösségek bonyolult, esetenként veszélyes és izgalmas világába kalauzolja az olvasót, aki meg akarja érteni, hogy miért csábító egy fiatalnak egy olyan zárt vallási közösség tagjának lenni, ami a kívülálló (sokszor a szülő, rokon, barát) szemében érthetetlennek vagy kifejezetten károsnak tűnik. A szerző fontosnak véli árnyalni, milyen kapcsolatban van a hétköznapokban gyakran használt szekta illetve új vallási közösségek fogalma, szándéka pedig az új vallás gyülekezetek pszichológiai szempontú megközelítése, amelynek során igyekszik tudományos elfogulatlansággal, ugyanakkor igényes életút interjúk bemutatásával elkalauzolni az olvasót ebben a szigorú szabályokra épülő világba.