A szobrászatról

TARTALOM
Életrajzi vallomások 5
Gyermekkor 5
A leedsi képzőművészeti főiskola 6
A Royal College of Art 7
Az első kiállítás 8
A szobrászatról 11
A szobrászat természete 11
A szobrász beszél 13
Unit One 17
Circle 18
Feljegyzések egy vázlatkönyvből 18
Művészet és élet 19
A szobrász a modern társadalomban 24
A titkos küzdelem 28
Szobrok a szabadban 31
Hűség az anyaghoz 37
Az emberi forma 38
Tér és forma 39
Arány és méret 40
Tapintási értékek 44
Bronzöntés 46
Új gondolatok 49
Rajz 50
Művészeti korszakokról és művészegyéniségekről 53
Primitív művészet 53
Mezopotámiai művészet 57
Törzsi szobrászat 60
Michelangelo 62
Renoir két festménye 67
Cézanne 69
Modern művészet 70
Absztrakt művészet 74
Henry Moore saját műveiről 77
Húrozott figurák (1937-39) 77
Óvóhelyi rajzok 77
Madonna a gyermekkel (Northampton) (1943-44) 80
Család-csoportkompozícóik (1945-49) 82
A Time/Life-palota korlátja és a Fekvő alak (1952-53) 85
Drapériás torzó (1953) 88
Király és Királyné (1952-53) 90
Külső és belső formák (1953-54) 92
Pajzsot tartó harcos (1953-54) 92
Függőleges motívumok, köztük a Glenkilni kereszt (1955-56) 93
Fekvő alak (UNESCO) (1957-58) 94
Kétrészes fekvő alakok (1959-1960) 98
Relief No. 1. (1959) 100
Álló alak (Késpenge) (1961) 100
Milton Esterow: Interjú Henry Moore-ral (Fordította: Rakovszky Zsuzsa) 103
A tizenegyedik (Írta: Sík Csaba) 111
Jegyzetek 125
Bibliográfia 127
Képjegyzék 130
Név- és tárgymutató 132

A kötetben az olvasó a 20. századi nagy szobrász művészettörténeti, elméleti és önéletrajzi jellegű írásaiból kap kézhez válogatást. Moore nem a művészettörténész vagy az esztéta, hanem az alkotó művész szempontjából és nyelvén beszél saját mű-vészi fejlődéséről, a modern szobrászatnak a klasszicista hagyománytól olyannyira elütő szépség-eszményéről, s azokról a nagy elődökről, akiknek munkásságában saját törekvései számára hagyományt és bátorítást talált. A szobrászat, véleménye szerint, olyan „térbeli" látásmódot igényel, amely még a modern festészet iránt fogékony szemlélő számára is megnehezíti a kortárs szobrászat alkotásainak befogadását. Ezek a szobrok mintegy a szervesen fejlődő természeti formák mintájára jönnek létre, s így erősen elütnek a görög—reneszánsz hagyomány „festőibb" jellegű plasztikájától. A kötetből az olvasó megismerheti a jellegzetes Moore-figurák, a fekvő alakok, átlyuggatott és egymásba kapcsolódó formák keletkezésének történetét csakúgy, mint a szobrok elhelyezésével, a plasztika és az építészet kapcsolatával vagy a formai és „emberi" elemek arányával kapcsolatos alkotói gondokat. Moore rendkívül világos, közérthető fejtegetésein kívül a gazdag kép-anyag is hozzásegíti az olvasót, hogy közelebb kerüljön ennek az előtanulmányok nélkül nehezen megközelíthető művészeti ágnak a megértéséhez.