A királyné

Kabos Ede elsősorban újságíró volt – több lapnak munkatársa, szerkesztője. Amellett, álnéven, színdarabokat is írt. Hídként szokták emlegetni Vajda János és Ady között, mivel ő hívta fel jó barátja és a nyugatosok figyelmét Vajda költészetének modern vonásaira.
E kötetben található elbeszélései a nagyvárosi élet, valamilyen okból a mindennapok fölé emelkedő, apró történéseinek éles megfigyeléséről adnak tanúságot. Egy idősödő színész korábbi felelőtlen kalandjának következményei, utóélete; a féltékenység színeváltozásai; szépreményű fiatal lány önfeladása mások boldogulásáért – egyszerű emberek hétköznapi tragédiái, s a pénz, a vagyon utáni, mindent elsöprő sóvárgás víziója, fantomképe elevenedik meg a lapokon.