Egyedül a jég ellen

Egy emberfeletti küzdelem igaz története

Amikor két társa meghalt, minden élelmiszere és felszerelése eltűnt egy gleccserhasadékban, Douglas Mawson még mindig százhatvan kilométerre volt az alaptábortól. Az Ausztrálázsiai Antarktiszi Expedíció vezetője 1913. január 17-én egyedül, az éhhalál szélén húzta maga után szánját, hogy visszajusson a táborba, mivel szánhúzó kutyái elpusztultak. Ekkor Mawson maga is lezuhant egy gleccserhasadékba, és csak egy beülő tartotta meg a levegőben, a szakadék keményre fagyott hó pereme alatt lógva. Egy verssor adott neki erőt ahhoz, hogy visszahúzza magát a felszínre. Mawson néha csak kúszva tudta folytatni útját, és egyik éjjel azt vette észre, hogy talpáról teljesen levált a bőr. Február 8-án, amikor tántorogva, felismerhetetlenül koponyaszerűre fogyott arccal megérkezett a táborba, az első csapattársa, aki meglátta, csak annyit tudott kinyögni: – Te melyikük vagy? Ez az izgalmas és szinte hihetetlen beszámoló megadja Mawsonnak az őt megillető helyet a legnagyobb sarkkutatók és expedíciós vezetők között. A kötetet Frank Hurley, a híres ausztrál fényképész képei illusztrálják, amelyek közül sok még soha nem került publikálásra Ausztrálián kívül.