A magyar sajtó története 1848-1892 II/1-2.

Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

TARTALOM
I. kötet
Bevezetés 11
A sajtó kialakulása
Európai és hazai előzmények 17
A könyvnyomtatás előti publicisztika 17
Az első nyomtatott újságok 19
Az európai sajtó kibontakozása a 17. században 21
A folyóiratok százada 24
Egykorú vélemények a sajtóról 29
Az időszaki sajtó kialakulása Közép- és Kelet-Európában 30
A hírlap- és folyóirat-irodalom előzményei Magyarországon 32
Hírlap- és folyóirat-irodalmunk a 18. században
A hazai sajtó kezdetei és fejlődése (1705-1780) 39
A Mercurius Hungaricus, a Rákóczi-szabadságharc félhivatalos lapja (1705-1710) 39
A Nova Posoniensia (1721-1722) és a pozsonyi újságírás kezdetei 47
A budai német polgárság sajtójának kialakulása 53
A pozsonyi német polgárság sajtójának kialakulása 57
Bécsi magyar érdekű lapok a hetvenes években 63
A magyar nyelvű hírlapirodalom megindulása. Sajtónk a jozefinizmus évtizedében (1780-1790) 69
A magyar nyelvű sajtó megindulása 69
Rát Mátyás és a Magyar Hírmondó 71
Révai Miklós és egy ismeretterjesztő néplap terve 83
A Magyar Hírmondó jozefinista évei 87
A Magyar Kurír megindítása és első évei (1786-1790) 96
A Magyar Hírmondó a nemesi ellenállás kifejlődésének éveiben 101
Kísérlet a pesti magyar hírlapirodalom kifejlesztésére 105
Német és szlovák sajtó a nyolcvanas években 107
A magyar sajtó a nemesi mozgalom és a jakobinus szervezkedés idején 120
Új sajtórendelkezések. Sajtóviszonyok 120
A Hadi és Más Nevezetes Történetek (1789-1791) és folytatása, a bécsi Magyar Hírmondó (1792-1803) 124
Az Erdélyi Magyar Hírvivő (1790-1791) 137
A Magyar Kurír (1790-1792) 140
A Magyar Kurír Szacsvay kiválása után (1793-1806) 151
A Bétsi Magyar Merkurius (1793-1798) 155
Egy latin nyelvű újság a nemesi mozgalom és a felvilágosodás szolgálatában: az Ephemerides Budenses (1790-1793) 158
A hírlapkiadás szervezete a 18. században 161
A sajtó és az államhatalom 168
Az újságcenzúra hazánkban a 18. században 168
Változások a hazai újságcenzúra szervezetében 169
A társadalom és a 18. századi sajtó 174
A köznemesi-értelmiségi rétegek szerepe az újságkiadásban 181
Az újságírók társadalmi helyzete 183
Vélemények az újságírói hivatásról 186
Folyóirat-irodalmunk kibontakozása 187
Német nyelvű folyóirat-irodalmunk kezdetei 189
Windisch erkölcsi hetilapjai 189
Bessenyei György német nyelvű folyóirata 189
A pesti folyóirat-irodalom megindulása 194
Merkur von Ungarn (1786-1787) 198
Német nyelvű szakfolyóirataink 198
Kísérlet egy dramaturgiai folyóirat létrehozására 203
További német és szlovák folyóirat-alapítási kísérletek 205
Az első magyar nyelvű folyóiratok 206
A magyar nyelvű melléklapok: a bécsi és a pozsonyi Múzsák 208
A kassai Magyar Museum, az első önálló magyar nyelvű folyóirat (1788-1793) 211
Az Orpheus, Kazinczy folyóirata (1789-1790) 218
A komáromi Mindenes Gyűjtemény (1789-1792) 220
Kármán József és az Uránia (1794-1795) 223
Sajtónk a magyar jakobinus mozgalom bukása után (1795-1832)
A magyar sajtó 1795 és 1806 között 231
Az első magyar gazdasági szakfolyóirat 234
Schedius folyóirata (1798-1804) 234
Sajtónk a 19. század első felében 243
A Hazai Tudósítások és a pesti magyar hírlapirodalom kibontakozása 247
Az Erdélyi Muzéum szerepe a reformkor eszmei előkészítésében 255
Erdély művelődési viszonyai a 18-19. század fordulóján 255
Döbrentei Gábor, a szerkesztő 259
Az Erdélyi Muzéum első kötete. Döbrentei programtanulmánya 261
A romantikus irodalomtörténet kibontakozása a további kötetekben 266
Publicisztikai kezdeményezések a folyóiratban 271
Újszerű pedagógiai kezdeményezések 274
Romantikus elméleti tájékozódás és klasszicista gyakorlat 276
Haladás és maradiság harca a Tudományos Gyűjteményben 280
Az alapítás: a "pesti tudósok" vállalkozása 280
A folyóirat indulása: a rendi nacionalizmus hegemóniája (1817-1818) 284
A liberalizmus jelentkezése és a romantika előretörése (1819-1827) 295
A Tudományos Gyűjtemény Vörösmarty Mihály szerkesztése idején (1828-1832) 308
A folyóirat szépirodalmi melléklapja: a Szép-Literatúrai Ajándék 323
A Felső Magyar Országi Minerva (1825-1836) 330
Első esztétikai-kritikai folyóiratunk, az Élet és Literatúra (1826-1833) 338
Az alapítás 338
A szerkesztő és gyakorlati módszere 340
Az Élet és Literatúra a történeti fejlődésről 342
Az eredetiség-elv a folyóiratban 345
Az új irodalmi nemzetértelmezésért 348
A folyóirat harca a kritika műfajának meggyökereztetéséért 351
A Muzárion kötetei (1827-1833) 354
A reformkor sajtója (1832-1840)
A reformmozgalom kibontakozása 361
Az új politikai sajtó előzményei 365
Széchenyi és a Jelenkor 372
Kossuth és az Országgyűlési Tudósítások 380
A Törvényhatósági Tudósítások 465
A válság évei és a Hírnök 465
A Kritikai Lapok harca az irodalom respublikájáért (1831-1836) 465
A folyóirat létrejötte 474
Bajza, a szerkesztő 482
Mesterek és mintaképek 489
Az első füzet. A Pyrker- és a Conversations-lexikoni pör 490
A folyóirat fogadtatása. A Sas (1831-1833) 493
Pör Horvát Istvánnal 494
A regényről és a színpad világáról 496
Az irodalmi divatlapok 496
Regélő-Honművész (1833-1841) 501
Rajzolatok a társasélet-és divatvilágból (1835-1839) 526
Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok 538
Akadémiánk első folyóirata, a Tudománytár 544
Ismeretterjesztő hetilapok a harmincas években 552
Az Athenaeum, a liberalizmus eszméinek központi fóruma 557
Az Ifjú Magyarország lapkiadási kísérletei 560
Reformkori német nyelvű hírlapok és folyóiratok 564
A negyvenes évek folyóirat- és hírlapirodalma a forradalomig
A centralisták folyóirata, a Budapesti Szemle (1840-1841) 573
Előzmények és célkitűzések. A Themis 575
Eszmei tendenciák a Budapesti Szemlében 580
Eötvös József tanulmányai 584
A folyóirat helyzete és hatása 586
Mezőgazdasági szaksajtó: A Magyar Gazda (1841-1848) 590
A negyvenes évek divatlapjai 590
Regélő Pesti Divatlap (1842-1844. I.) és folytatása, a Pesti Divatlap (1844. II. - 1848) 608
Honderű (1843-1848) 618
Magyar Életképek - Életképek (1843-1848) 630
Magyar Szépirodalmi Szemle (1847) 641
Az új politikai sajtó 660
Kossuth és a Pesti Hírlap 665
A Hírlap programja. Belső reform 678
Függőség és nemzeti önállóság 693
Az ellenzék és a nemzetiségek 699
Széchenyi a Pesti Hírlap ellen 714
A kétféle Világ és a konzervatívok 731
Kossuth küzdelme új lapért 751
A centralista Pesti Hírlap 759
A Budapesti Híradó és a Nemzeti Újság 778
Kossuth és a Hetilap 789
Mellékletek
Rövidítési jegyzék 807
A hírlapok és folyóiratok címmutatója 808
Névmutató 813
Az illusztrációk jegyzéke 830
II/1. kötet
Bevezetés 11
A forradalom és a szabadságharc sajtója, 1848-1849 25
Az európai forradalmak és Magyarország 27
Az utolsó rendi országgyűlés és a sajtószabadság 29
A párizsi forradalom után 32
A bécsi forradalom után 37
A pesti forradalom és a sajtószabadság 43
A sajtótörvény 52
Sajtó, politika, irányzatok 55
Az európai forradalmak modellje 57
A magyar politikai spektrum 63
A konzervatív lapok és a fordulat 63
A Nemzeti Újság 65
Budapesti Híradó, Figyelmező 68
Az erdélyi Múlt és Jelen 70
A liberális lapok és a fordulat 70
A Jelenkor vége 71
Erdélyi liberális lapok 72
A Pesti Hírlap 83
A radikális Marczius Tizenötödike 83
Szerkesztő, munkatársak 85
A radikális ifjak és a kormány 93
A lap sajtópere 101
A társadalmi és nemzeti kérdés 103
Függetlenségi, köztársasági program 107
Más radikális lapok 114
A Reform 114
A Radical lap 121
A Nép-elem 123
Köztársasági Lapok, Jövő 130
A Munkások Újsága 136
Táncsis Mihály 137
A program fejlődése 143
Támadások a lap ellen 155
Kormánylapok 165
A Közlöny 166
A Nép Barátja 173
A Kossuth Hírlapja 179
Szerkesztőség, rovatok, munkatársak 181
A főbb politikai témák 186
Az őszi fordulat: a közvélemény mozgósítása 194
A sajtó egyéb (irodalmi, szakmai, más nyelvű) orgánumai 200
Irodalmi divatlapok 200
Szakmai és ismeretterjesztő lapok 205
Vidéki sajtó 207
Hazai német lapok 210
Szlovák lapok 219
Román lapok 221
Szerb, horvát lapok 224
Külföldi magyar lapok 225
1849: a debreceni időszak 231
Alföldi Hírlap, Közlöny 233
Táncsics kísérletei 240
A Marczius folytatása 243
Az Esti Lapok 245
A Debreczeni Lapok 247
Politikai viták 250
Az utolsó hónapok 259
A fővárosi sajtó újjáéledése 259
Republikánus nemesek és valódi radikálisok 262
Közlöny, Respublika, Futár 267
A radikális Marczius betiltása 272
Szeged, Kolozsvár 278
Hadi lapok 280
Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849-1859
Az intézményesített polgári sajtó megszületése idegen abszolutizmus alatt 291
A sajtótörvényhozás és -irányítás 291
A nyomdai és kereskedelmi viszonyok 296
A magyar sajtó megerősödése 297
Olvasók, lapok, újságírók 299
Az évtized sajtójának vezéralakjai: Török János, Kecskeméthy Aurél, Falk Miksa és Kemény Zsigmond 302
Széchenyi és Kossuth sajtóirodái 312
A magatartás és stílus változásai 313
A konzervatív ellenzéki lap átalakulása kormánylappá: a Magyar Hírlap és a Budapesti Hírlap 318
Az összbirodalom híveinek veresége a félhivatalos lapnál 318
A Magyar Hírlap (1849-1852) a nemzet és a földbirtokosság nevében 323
Kormánylap, amely népszerű is akart lenni: a Budapesti Hírlap (1853-1856) 335
A Budapesti Hírlap helyzetének megszilárdítása bürokratizált alapon (1856-1860) 340
Ókonzervatív kísérlet: a Figyelmező 346
A birodalomhű demokrata forradalmiságtól a nemzeti ellenállás fórumáig: a Pesti Napló 351
A plebejus értelmiség lapja 352
Az ókonzervativizmus felé hajló kísérlet: Bánffay Simon szerkesztése (1850-1851) 359
Az óvatos nemzeti ellenállás szellemében: Récsi második szerkesztősége (1851-1853) 365
Nemzeti egység az anyagi és szellemi gyarapodás programja alapján: Török János szerkesztősége (1853-1855) 367
Nemzeti ellenállás politikai síkon és az "egyeztetés" világnézete: Kemény Zsigmond Pesti Naplója (1855-től) 372
A lojális polgárosodási program kísérlete: a Magyar Sajtó 386
Honorácior-értelmiségi csoportosulás 388
A magyar középosztály megteremtésének programja 391
Földbirtokos középostály és községrendszer 394
Társadalmi szervezőerő - a művelődés 396
A pesti Magyar Sajtó 398
A katolikus restauráció programjának megjelenése: az Idők Tanúja 402
Az ötvenes évek folyóirat-történetének szakaszai (1849-1860) 405
Az első szakasz: 1849-1852 406
A második szakasz: 1853-1857 412
A harmadik szakasz: 1858-1861 414
Irodalmi lapok 417
A Hölgyfutár (1849-1864) 418
Szilágyi Sándor vállalkozásai 422
Remény, Szépirodalmi Lapok 426
Délibáb, Divatcsarnok 431
Nővilág, Napkelet 435
A Szépirodalmi Közlöny 440
Enciklopédikus közművelődési lapok 443
A Vasárnapi Újság (1854-1921) 448
Magyar Nép Könyve, Család Könyve 453
Vita a "néplapokról" 455
Ifjúsági lapok 462
Magyar revü-kísérletek az ötvenes években 465
Az Új Magyar Múzeum (1850-1860) 465
A Kelet Népe, Hazánk 481
A Budapesti Szemle (1857-1859) 487
Szakmai és tudományos lapok 503
A hatvanas évek sajtója, 1860-1867
A konzervatív sajtó 511
A Pesti Hírnök 513
A Vezér és a Független (1862-1863) 529
A kiegyezést előkészítő konzervatív lapok (1865-1866) 536
A felirati és a Deák-párti liberális sajtó 541
A Pesti Napló 1860-1861-ben 541
Liberálisok és konzervatívok 546
A nemzetiségi kérdés 555
A "48-as alap" kérdése 559
A Pesti Napló a provizórium idején (1862-1867) 566
A külpolitika kérdései 573
A kiegyezés felé 580
A Politikai Hetilap (1865-1866) 592
A határozati párti, balközépi sajtó 611
A Magyar Sajtó (1860-1865) 611
A Magyarország 625
Az Ország 634
A Hon 639
A Jövő 649
Irodalmi, szórakoztató, művelődési sajtó 654
Arany János irodalmi folyóiratai 656
Élclapok (1849-1867) 664
Ismeretterjesztő és szakmai lapok 676
II/2. kötet
Bevezetés 13
A politika sajtó története 1867-1875
A politikai sajtó helyzete a kiegyezés után 29
A sajtószabadság újraszabályozása 29
Az eszmehirdető sajtó a politika szolgálatában 33
A politikai információk áramlása 35
A politikai lapok elterjedése 38
A szerkesztés módszerei 40
Az újságírógárda 42
A vidéki politikai sajtó helye a kiegyezést követő években 45
A hírlapirodalom regionális megoszlása 46
A közép-kelet-magyarországi hírlapok 47
A dél-magyarországi hírlapok 52
A Dunántúl és a Felvidék politikai sajtója 55
Fővárosi reflexiók a provinciális sajtóról 56
A Deák-párt és a kormány sajtója 59
A Pesti Napló és köre 59
Kormánypárti lapok 60
A Pesti Napló átalakulása 61
A kormány hivatalos sajtója 63
Közvélemény és nyilvánosság a hírlapirodalom kiegyezési vitájában 65
A Pesti Napló válsága - a liberalizmus és a demokrácia ütközésének tükröződése a sajtóban 70
A Napló mint a Deák-párt külpolitikai szócsöve 72
Az ellenzék kritikájáról a Deák-párt bírálatáig 73
A kormánypolitika sajtóbeli elágazásai 77
Kormánypárti politikai hetilapok és differenciálódó olvasóközönség 80
A Deák-párt vidéki sajtója 86
A balközépi ellenzék sajtója 92
Jókai hírlapjai és a balközép 92
Törekvés a párttól függő sajtó megteremtésére 96
A "magyar Times" 98
Csernátony Lajos és az Ellenőr 101
Balközépi néplapok 104
A balközép vidéki lapjai 109
A 48-as áramlatok sajtója 112
A központi orgánum: A Magyar Újság 112
A közvélemény szervezése 115
A parlamenti ellenzék lapja 117
A 48-as néplapok 121
A pártbomlás és egységesülés a baloldali ellenzék sajtójában 129
A kiegyezés utáni új eszmei áramlatok politikai sajtója 132
Egy pártok feletti lap 133
Az állami liberalizmus apológiája 134
Egy "reformpárti" lap 138
A fiatal liberálnacionalizmus sajtója 140
A klerikális és antiklerikális sajtó tevékenysége a kiegyezés utáni években 150
A klérus sajtója 150
A katolikus autonómia ügye 152
Az antiklerikális sajtó 153
Az ultramontánizmus jelentkezése 154
A klérus a politikában 157
A római zsinat 158
Az autonómia elodázása 160
A klérus beilleszkedési kísérletei 162
Élclapok 1867-1875
A politikai élclaptípus virágkora 1867-1875 169
A helyét kereső Üstökös 173
A Jókai körül csoportosuló ellenzéki értelmiségi lapja 173
Rovatok nélkül, halvány figurákkal 174
Személyeskedő politizálás 175
A táblabíróvilág bemutatása 176
Jókai művei a lapban 177
A balközép párti Bolond Miska 178
A felbomló írói koalíció 178
Ágai élclapi figuráinak megjelenése 179
A polgárosítási programtól az ellenzékiségig 180
Harc a zsidó emancipációért 182
Egysíkú politizálás 183
A szélsőbaloldali Lúdas Matyi 185
A névtelen új értelmiségiek lapja 185
Az élclapnak álcázott politikai hetilap 187
Polarizált látásmód 189
Az ultramontán-konzervatív Mátyás Deák 191
Katolikus ellenzéki politizálás 192
Ideológiai kötöttségű tájékozódás 193
A típusteremtő: a Deák-párti Borsszem Jankó 195
Csicseri Bors és a Kávéforrás-kör 196
A társadalmi típusok élclapi szerepe 198
A magyar társadalom polgárosításáért 200
Népszerűtlen pártállás és közönségsiker 202
A kulturális élet élclapi tükre 204
Szemléleti újdonsága 205
Közművelődési sajtó 1867-1875
Közművelődési sajtónk a kiegyezés után 1867-1875 209
Az "enciklopédiai" laptípus kialakulása 209
Lapok és munkatársaik 211
A sajtógrafika 211
Liberalizmus, pozitivizmus és materializmus 213
Harc az európaiság és a nemzeti elv között 214
A nemesi értelmiség református színezetű lapja, a Vasárnap Újság 217
A politizáló lap átalakulása ismeretterjesztő lappá 217
Nagy Miklós és munkatársai 220
Szépirodalmi publikációk 221
Példakép a "hatalmas, szabad és vendégszerető Albion" 221
A darwinizmus és a materializmus jegyében 222
Kulturális elmaradottság és európai látókörű művelődés 223
A kudarcot vallott polgári lap, a Hazánk s a Külföld 226
Kivonatos ismeretterjesztés a nép között: a Képes Néplap 228
A nagyvárosi polgárság lapja, a Magyarország és a Nagy Világ 230
Útkereső évek 230
A politizáló és irodalmias képeslap 231
A szélbal politikai szellem uralma 232
Ágai megállapodott polgári lapja 234
Sokoldalúság és felszínesség 236
Optimista nemzeti öntudat 238
A családi lap új típusának határozatlan jelentkezése: a Képes Világ 240
Lapkísérlet a romantikus lázadás szellemében: az Ország-Világ 242
Gyermek- és ifjúsági lapok 243
Divat- és női lapok 245
A politikai sajtó története 1875-1890
Bevezetés 251
Az eszmehirdető pártsajtó hanyatlása 251
A sajtó mint tőkés üzem 255
Az új olvasóközönség 256
Információval együtt szenzáció 258
A politikai hatalommá váló sajtó 263
Újságírókból - politikusok 265
Új jelenségek a vidéki sajtó világában 267
A polgári politikai sajtó virágkora 269
A kormánypárti sajtó 272
A kormánypárt központi lapja: A Hon 273
A politikából kiábrándulók lapja: az Ellenőr 278
Egy kormánypárti politikai néplap: a Magyar Hírlap 285
A dzsentri hatalom tisztes lapja: A Nemzet 288
A függetlenségi ellenzék sajtója 293
Az ellenzéki értelmiség központi lapja: az Egyetértés 294
Újság az újságíróért: Verhovay és a Függetlenség 304
Az aufklärista pozitivizmus népnevelési utópiájának jelentkezése a függetlenségi néplapokban 309
Az eszmehirdető pártsajtó alkonya 313
Az elégedetlen polgárok szócsövévé alakuló Pesti Napló 313
A Konzervatív Párt sajtója 324
Kiegyezéses kormánypártból kiegyezéspárti ellenzékbe 329
Az eszmehirdető sajtó utolsó próbálkozása 331
Vállalkozásszerű kísérletek egy "pártok feletti" orgánum megteremtésére 333
Az üzleti-politikai sajtó fellendülése 338
A függetlenségi szimpatizáns Budapest 339
A kormánypolitika új útjait kereső Pesti Hírlap 343
A 67-es ellenzékiséget képviselő Budapesti Hírlap 351
A katolikus politikai sajtó 358
A magyar szocialista sajtó kezdetei 366
A Munkások Újságja 366
Az Arany Trombita 369
Az Általános Munkás-Újság 377
Testvériség 382
A Munkás Heti-Krónika 385