A magyar regény története (A Pantheon ismerettára) - Saját képpel

Ismertető: A magyar regény fejlődését akarom ebben a kis könyvben megrajzolni. Azon az úton kívánom végigvezetni az olvasót, amelyet ez a műfaj irodalmunkban megfutott, míg első, félénk, bizonytalan tapogatódzásaitól kezdve eljutott a jelenkor küszöbére s ezalatt a legkedveltebb, leggazdagabban kivirágzott költői műfajjá fejlődött. a regény ma valóban a költészetnek legnépszerűbb hajtása, a kor becézett gyermeke, melyben az magára ismer. Visszatükrözi egész valóját: erkölcsi fölfogását, érzés- és gondolatvilágát, eszméit és törekvéseit, hívebben és teljesebben, mint bármely más költői faj. Az emberiség szíve dobbanásait jobban kihalljuk a lírából, az emberi értelmet foglalkoztató gyakorlati kérdések megoldására szívesebben vállalkozik a dráma, de ha a kor lelkét a maga egész gazdagságában és a kor emberét minden sajátosságával, az élet minden jelentkezésében meg akarjuk

ismerni, akkor a regényhez kell fordulnunk. Így a regény fejlődésének rajza több egy műfaj történeténél, mert azt is föltárja, hogy az egymást követő korszakokban mint változott az ember lelkivilága és a kor szelleme. A magyar regény történetét ezenfelül még érdekesebbé teszi két egymással kapcsolatos mozzanat. Az egyik az a szerencsés körülmény, hogy a tehetséggel gazdagon megáldott írók egész sora működött ezen a téren, s így, míg drámáink közül csak kettő áll olyan magasan, hogy a világirodalmi mérték is fölér hozzájuk, a Bánk és Az ember tragédiája, addig regényköltészetünk termékei között nagy számmal találunk olyan alkotásokat, melyeket együtt lehet említeni a nyugat, nagy regényeivel. Regényköltészetünk értéke nagyobb, mint amennyit nemzetünk súlya szerint várhatnánk, s ez a magyar szellem fejlettségének nyomós bizonyítéka... -------------- Tartalom: Bevezetés 9 A regény fejlődése Régi és új regény A regény fajai Regény és novella Előzmények 25 Nagy Sándornak históriája Szép Magelona Haller János Hármas istoriája Octavianus Mészáros Ignác Kartigámja Bárótzi, Kassándra Kónyi János fordításai Népkönyvek Faludi Ferenc és Mikes Kelemen novella-gyűjteményei A Schwedische Gräfin fordításai Fordított államregények és robinzonádok Eredmények A kisérletezés kora 35 Dugonics András: 35 Az Etelka - Értéke, eredetisége, jelentősége Dugonics többi regénye A rémregények és az átmeneti fajok 42 Modernizált lovagregények, kísérteties és rablóhistóriák P. Horváth Ádám, Barragóné és Zalád Verseghy történeti regényei Csokonai, Csókok Bessenyei, Tarimenes Szekér, Magyar Robinson A tiszta műfajú regények 52 Sz. Szabó, Első Mária Kármán, Fejveszteség Gorove, Jegyesek Carthagóban Bölöni Sámuel, Mária Bárótzi, Amália története Verseghy modern tárgyú regényei A szentimentális regények 60 Rousseau és a szentimentális regény A szentimentális irány nyugaton Goethe Werthere A szentimentalizmus nálunk Barczafalvi Szabó Szigvártja Kazinczy átdolgozásai Kármán, Fanni hagyományai P. Takáts, Ágnes története Vitkovics novellája Kisfaludy Sándor levélregénye Kései szentimentális novellák A novella; a korszak eredményei 77 Verseghy és Gaál György rajz-ciklusai Kisfaludy Károly, Tihamér A korzsak eredménye A magyar regény megszületése 85 Fáy András: 85 A Bélteky-ház Cselekvénye Célzata Alakjai Jelentősége Hatása Aggkori regényei A romanticizmus és Jósika 92 A romanticizmus Fejlődése a francia, a német és az angol irodalomban A romanticizmus nálunk Jósika Pályája Jósika és Scott A történeti regény és fajai Az Abafi A Csehek Többi angol szabásu történeti regénye Érdemek és fogyatkozásaik Jósika jelentősége Társadalmi és francia szabásu történeti regényei Jósika és a közönség A magyar regény Jósika korában 117 A 30-as évek regényirodalma Gaal József, Szirmay Ilona P. Horváth, Az elbujdosott Vajda Péter, Tárcsai Bende A 40-es titkok Kuthy, Hazai rejtelmek Pálffy Albert fiatalkori művei Petőfi regénye Kelmenfy, Meghasonlott kedély A magyar regény virágkora 136 Eötvös: 136 Pályája Fölfogása a regény hivatásáról A Karthausi A Falu jegyzője Magyarország 1514-ben A Nővérek Eötvös jelentősége Kemény: 154 Pályája Kéziratban maradt regényei Gyulai Pál Férj és nő Özvegy és leánya Rajongók Zord idő A történeti hűség és Kemény A korrajz Kemény regényeiben A lelkiélet és jellemrajz Kemény és Balzac A realizmus Kemény regényeiben Kemény világnézete Erényei és azok túlhajtásai A romantika szerepe Keménynél Szerkesztő művészete és előadása Jelentősége Jókai: 179 Népszerűsége és kritikusai Pályája A Nábob, a Kárpáthy Zoltán és az Új földesúr Későbbi nagy regényei Termékenysége és költészetének változatosságai Jókai és a romantika Hatásának titkai Képzelete Motiválása Jellemrajzai Jókai és a realitás Magyaros alakjai Jókai mint nyelv- és stílművész Elbeszélő művészete Humora Költészetének esztétikai értéke és jelentősége A magyar regény az önkényuralom idején 209 A kor regényirodalmának jellemzése 209 A közélet hatása regényirodalmunkra A sajtó és regényirodalmunk A realizmus A francia, angol és orosz realisták A realizmus nálunk Novella-irodalmunk Gyulai Pál A kor regényirodalmának jellemző vonásai A romantikusok 222 Beöthy László: Degré Alajos: P. Szathmáry Károly: Abonyi Lajos: Magyaros korrajzok 235 Vas Gereben: Pályája Regényei A közönség és a kritika Vas Gerebenről Mese, korrajz, jellemrajz regényeiben Megfigyelő tehetsége Alakjai Stílusa Tendenciája Pálffy Albert: Pályája Regényei Pálffy és Jókai Költészetének jelleme és jelentősége Színtelen egyéniségek 250 Podmaniczky Frigyes: Vadnai KÁroly: Beniczkyné: A kor regényirodalmának képe Regényirodalmunk a kiegyezés után 257 Általános jellemzés - A realizmus 257 A politikai és a gazdasági élet hatása regényirodalmunkra Regényirodalmunk számbeli föllendülése A társadalmi viszonyok hatása A realizmus megerősödése és hatása Világnézet és hangulat Jókai hatása Regényirodalmunk kép és művelői Az angol nyomon járók 266 Tolnai Lajos: Pályája Lélektani és társadalmi regényei Tolnai és az angolok Szatírája Korrajz és jellemrajz regényeiben Jelentősége Beöthy Zsolt: A. Kálozdy Béla: Beöthy és az angol realizmus Megokolás és jellemrajz regényeiben Előadása A regény értéke Az orosz nyomon járók 277 Vértesi Arnold: Pályája Regényeinek tárgyköre, háttere, magyarsága Világnézete Acsády Ignác: Gozsdu Elek: A franciások 284 Toldy István: Anatole Szerkezete Lélektani problémája Ábrányi Kornél: Regényeinek problémái Életnézete Az analízis regényeiben Fölületessége Kazár Emil: A lélekrazj regényeiben Justh Zsigmond: Regényei Irányzatosságuk Justh mint regényíró A korszak többi regényírója 299 Rákosi Jenő: Regényének meséje A valószerű magra boruló romantikus rétegek Értékei Iványi Ödön: Regényének pszichológiája A részletrajz Érdemei Csiky Gergely: Regényeinek kettős iránya Megokolás és társadalmi rajz regényeiben Mikszáth Kálmán: 311 Pályája Szent Péter esernyője Beszterce ostroma Uj zrinyiász Történeti regényei Regényeinek szerkezete Részletrajz Jellemábrázolás Előadása Jókai és Mikszáth Regényköltészetének értéke Befejezés 320 Regényirodalmunk 1896 körül A régit fölváltó új nemzedék Regényirodalmunk gyarapodása és haladása A társadalom és a magyar élet rajzának hiánya Budapest szerepe regényirodalmunkban Világnézet regényeinkben Íróink nagyobb eredetisége A naturalizmus nálunk Bródy Sándor és Kóbor Tamás A régi hagyományok megbecsülése Ambrus Zoltán: Benedek Elek: Rákosi Viktor: Werner Gyula: Pekár Gyula: Gárdonyi Géza Herczeg Ferenc mint a kor legnagyobb és legjellemzőbb regényírója Regényirodalmunk értéke világirodalmi mértékkel mérve Névmutató 330