Beöthy Ödön Erdélyi Főkormánybiztos

1848–1849 egyes szereplőihez nemcsak a saját koruk nem volt kegyes, de az utókor sem. Kossuth óriási alakja és személyisége mellett még a korszak olyan jelentős szereplői is háttérbe vagy egyenesen árnyékba szorultak, mint az első független felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos gróf, vagy a két kormányban is belügyminiszterként, s a másodikban miniszterelnökként tevékenykedő Szemere Bertalan.

A honvédsereg vezetői közül a köztudat jószerével csak Görgei Artúr, Bem József vagy Klapka György nevét ismeri, de például az aradi vértanúk puszta felsorolása is sajnos már sokaknak okozna gondot...

Március 15-én emlegetjük Petőfit, Vasvári Pált, Jókai Mórt, Vajda Jánost, de a megemlékezéseken szinte soha nem kerülnek szóba azok a minisztériumi tisztviselők, kormánybiztosok, képviselők, akik nélkül nem működhetett volna a magyar polgári állam közigazgatása és törvényhozása.

Beöthy Ödön is ezek közé a méltatlanul keveset emlegetett, s félig-meddig elfeledett történeti alakok közé tartozik. Holott 1848 előtt egyike volt a magyar szabadelvű ellenzék legjelentősebb egyéniségeinek, 1848-ban pedig Bihar megye főispánjaként, a Délvidék, majd Erdély teljhatalmú országos biztosaként, végül a kormány kijelölt bukaresti diplomáciai megbízottjaként egyaránt fontos szerepet játszott.

Süli Attila jelen kötete Beöthy 1848–1849. évi rövid erdélyi országos biztosságának történetét foglalja össze, s Beöthy ehhez kapcsolódó jelentéseit adja közre. Alig több mint egy hónap krónikájáról van szó, de ez az egy hónap hihetetlenül fontos és érdekes Erdély történetében. Ekkor szabadítja fel Bem tábornok Észak-Erdélyt, ekkor tesz kísérletet Dél-Erdély visszafoglalására. Több hetes császári megszállás után ekkor áll helyre a magyar uralom Észak-Erdélyben, de a román felkelők is ekkor pusztítják el Nagyenyed városát.

A főhadszíntéren a decemberi kudarcokat január második felében a hadi helyzet rendeződése jellemzi. Beöthynek tehát százféle problémával kellett megküzdenie úgy, hogy magyarországi magyarként Erdély speciális viszonyairól nem mindig voltak pontos ismeretei.

Süli Attila kötete komoly lépés abba az irányba, hogy egyszer Beöthynek teljes, kritikai életrajza szülessen. A kortársai által „ősz Bihar”-ként emlegetett, életét távollétében halálra ítélt emigránsként befejező Beöthy Ödön megérdemli ezt.

Mindezekért ajánlott jó szívvel a korszakkal hivatásos vagy amatőr módon foglalkozó érdeklődők, de valamennyi hazáját szerető és tisztelő magyar ember figyelmébe ez a kötet...

*
Ennek megfelelően a „Beöthy Ödön Erdélyi Főkormánybiztos” című eme kiadványt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az elfelejtett, vagy kevésbé ismert történelmi személyiség erdélyi működése, a közigazgatás újjászervezése, nemzetiségi politikája, Bem vezérőrnaggyal való kapcsolata, honvédelmi és hadseregszervező intézkedései, gazdag és sokrétű személyisége iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ismerjük meg és Emlékezzünk Rá Tisztelettel, Nagyrabecsüléssel és Kegyelettel!