Volt egyszer egy szakérettségi - Saját képpel

Ismertető: A munkásosztály, amely hosszú harc után létrehozta a maga szakszervezeteit, majd politikai pártjait, kezdettől fogva kiemelt szerepet szánt a tanulásnak, a művelődésnek. A mozgalom vezetői már a legelső időkben tisztában voltak azzal, hogy a tőkéseket csak tanult, művelt munkások szoríthatják sarokba, vitatkozhatnak velük bér- és életkörülményekről, s hogy a kétkezi dolgozók tömegeit csak ilyenfajta emberek foghatják össze, vezethetik céljaik elérésében.
A későbbiekben, amikor lehetségesnek látszott a tőkések rendszerének megdöntése, a munkásmozgalom vezetői a világ minden részében rámutattak arra, hogy a hatalom megragadása után a régen elnyomott osztályoknak, a munkásoknak és a szegényparasztságnak ki kell nevelnie új értelmiségét, amely a régi szakemberekkel együtt valósítja majd meg az új, fejlettebb társadalmi rendet.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Előszó 5
A szakérettségi előzményei és fennállásának története 7
Előzmények 7
A szakérettségi és a szakérettségisek története 8
Akiknek erejéből csak az érettségiig futotta 18
Akik átbújtak a szivárvány alatt 20
Szakérettségi és pedagógia 23
A szakérettségi létrehozása, szervezete 23
A szakérettségis pedagógia legfőbb tényezői 25
A szakérettségisek létszámának alakulása a tanfolyamokon és a felsőoktatásban 70
Anyagi és egészségügyi viszonyok 76
A szakérettségis tanfolyamok és kollégiumok állami ráfordításai 76
A felsőoktatásban tanuló szakérettségisekre fordított állami kiadások 81
Egészségügyi viszonyok 83
A kérdőívek néhány tanulsága 84
A szakérettségi mai szemmel 90
A szakérettségire emlékezve (Életutak, interjúk, portrék, levelek, hozzászólások) 95
Volt egyszer egy szakérettségi... (Diószegi Csipetis György) 95
Egy volt szakérettségis hozzászólása (Szentes László) 96
Patronáltam a szakérettségiseket (Dr. Halasi László) 99
Ha a társadalom lehetőséget nyújt (Nagy Róbert) 100
Az elejétől a végéig (Pick Imre) 102
Örömmel emlékezem! (Both Ferencné Árgyelán Lukrécia) 109
Regényt is lehetne írni (Kovács László) 111
Az egyén is fontos, de első a közösség (Virosztek Ferenc) 114
A népi kollégiumoktól a szakérettségiig (Würtz Ádám) 116
Tartozásunkat kamatostól visszafizettük! (Ricz Kálmán) 118
A szakérettségis gondolatokhoz hű közkatona (Forintos György) 120
Ez történt velem (Ipolyi Sándor) 123
Nem voltak fogyókúrás gondjaink (Debreceni Andrásné) 124
Büszke vagyok a szakérettségire (Dr. Szabó József) 126
Az iskolapadtól a katedráig (Széles Sándor) 127
Gyökereim a szülőfalumban vannak (Réti Mátyás) 129
Az oktatómunka nevelőcentrikus volt (Dénes Pál) 130
A szakérettségire emlékezve (Horn Gyula) 131
Hol vannak az áldozatot vállaló fiatalok? (Kovácsné Polgári Ilona) 134
Csak elsőszülött lányom bűbájos lénye miatt! (Kasza Mária) 137
Nagyon nehéz, de szép volt! (Szűcs Lászlóné) 138
Miből táplálkoznak az indulatok? 140
Szakérettségizik egy család (Tábor család) 141
Az egyetemet "cum laude" végeztem (Dr. Riczu Ilona) 153
Kettőnk nevében (Dr. Nagy Béla) 154
Mindig dolgoztam, soha nem unatkoztam (Avar István) 156
A közös célért küzdők összefognak (Pásztor Józsefné D. Gizella) 160
Jó visszaemlékezni (Dr. Horváth János) 163
Népi kollégiumból kerültem át a szakérettségire (Ősz Gabriella) 165
A NÉKOSZ és a szakérettségi kapcsolata (Pogány Mária) 166
Szeretném megköszönni (Dr. Nagy Lajos) 167
A férjem is szakérettségis volt (Kiss Józsefné) 171
Szüleim papnak szántak (Dr. Medgyesi Iván) 172
Helyt állunk az élet minden területén (Bíró Pál) 173
Szívesen emlékezem azokra az évekre (Dr. Aleva György) 173
Életem fordulópontja volt a szakérettségi (Kis János) 175
Olyan forrás, amiből a mai napig tudok meríteni (Vizi Józsefné Varga Ilona) 178
Erőnk és jövőnk végtelen! (Csanády János) 180
Megszállottan tanultunk (Melcherné Szerján Piroska) 181
Nehéz igaznak lenni, de jó! (Csányi Gyula) 182
Tanáraink nagyon rendesek voltak (Petőcz Miklósné) 189
A munkapadok mellők az egyetemek padjaiba (Tóth Béla) 190
Nemzetiségi szakérettségire jártam (Deák Imréné) 191
Nővérem is, férjem is szakérettségis volt (Horváth Nándorné Szemenyei Erika) 191
A gyermekkori álom nem teljesült (Palágyi László) 192
A példaképek útján (Steiger István) 194
Margitszigeti találkozó (Szemesi György) 195
Úgy érzem, életpályám sikeresnek mondható (Dr. Steindl László) 198
Tanári emlékeim (Dr. Rejtő Magda) 200
Naplótöredékek (Gulyás László) 202
Gondolatok (Damásdi Júlia) 204
Elsők között jelentkeztem (Szilágyi Imre) 206
A tudásszomj vezetett bennünket (Dr. Tuza Sándorné Szabó Teréz) 208
Emlékezés régi iskolámra (Szemes Mari) 210
Tehát jól vagyok! (Lukács Erzsébet) 213
A tanult emberfők sokasága a nemzet ereje (Kertész László) 214
Jó alapot kaptunk az élethez (Nagy Ottó) 215
Úgy érzem, elégedett lehetek (Wöller István) 216
Helytállásunk hála volt! (Ludvig Vilmos) 221
Kapunk társadalmi megbecsülést? (Dr. Szegedi Antal) 224
Egymás után vettük az akadályokat (Pató Illés Ferenc) 225
Kora reggeltől késő éjszakáig (Varsás József) 227
Beszélgetés egy régi iskoláról (Dr. Salamon Jenő) 227
Éltem a kapott lehetőséggel (Dr. Baksay Zoltán) 230
Nem volt hiábavaló az iskolára küldésem (Dr. Barancsi Zoltán) 233
A közösségért tenni (Bucs Ferenc) 235
Nemes cél érdekében (Dr Giczi Ilona) 237
Érdemes volt tanulni és becsületesen dolgozni (Garamszegi Nándor) 239
Kaptam egy varázspálcát (Fazekas Istvánné Bodor Zsófia) 240
Komolyan vettük a tanulást (Szőke Béla) 242
Erős akaratom párosult a lehetőséggel (Dr. Szabó Róza) 245
Két emlékezetes esemény (Vlasics József) 247
Nem rajtam múlt! (Dr. Csontos Jolán) 248
Eltávolítottak a főiskoláról (Vörös Lajos) 249
Igazi emberséget tanultunk tanárainktól (Csomós Istvánné Nyeste Eszter) 251
Kitűzött céllal mentünk tanulni (Csomós István) 253
Tanulókört vezettem (Gémes Lajos) 255
A barlanglakástól az érettségiig (Petró Katalin) 255
Ma is ott dolgozom, ahonnan szakérettségire mentem (Demeter Józsefné Tóth Anna) 257
A betegségemet is le kellett győznöm (Dr. Fenyvesi Olga) 258
Küldetés hordozói voltunk (Papp Lajos) 259
Makacsul végigkísérni életünket (Portré dr. Gölöncsér Gábor gépészmérnökről) 260
A férjem is szakérettségis volt (Dr. Mutscherl Ferencné dr. Rózsa Elvira) 264
Tudtunk egymásért harcolni (Dömötör Ottó) 265
Harminc év után (Dr. Bana Lajos) 266
Kitartóan tanultunk, sokszor éjjel is (Dr. Lengyel Sándorné) 266
Az egyetlen tanulási lehetőséget a szakérettségi kínálta (Pásztor Károly) 268
Pillanatképek derűs percekről (Az 1948/49-es évfolyam bölcsészosztályának emlékeiből) 269
Mozaik (Horváth Tibor) 271
Találkozunk Gyulán, az Erkel-fánál! (Bara György) 273
A tudás fáját keresve (Dr. Csizmadia János) 275
Emlékeim egy nyári előkészítő tanfolyamról (Mohácsy Viola) 280
"A mi szívünk egy célért dobog" 281
Részletek Gergely Ágnes Stációk című, 1983-ban megjelent regényéből 282
Még egy szakérettségis hozzászól (Diószegi Csipetis György) (Felhasznált levelek: Ipari Szaktanárképző (Csomós Lajosné) - Ami a szakérettségit megelőzte (Bors Frigyes) - Három levél (Dr. Sass Béla) 284
Dokumentum-összeállítás 292
Utószó 303
Jegyzetek 341
Függelék
A szakérettségis kollégiumok jegyzéke 346
Felhasznált irodalom 348
Kutatott levéltárak 355
A könyv megírását adatközlésükkel segítők névsora 356

- - - - - - - - Szakérettségi, 1948. okt.-1955. jún.: írni és olvasni tudó, de iskolai végzettség nélküli politikai rokonszenvezők számára 2 középiskolai tantárgyból fölkészítő tanfolyam, melynek elvégzése, 1952-: vizsgája a 2 tantárgynak megfelelő egyetemi, főiskolai fölvételre képesített. - Mintája a Szovjet-Oroszo-ban 1920-: létezett káderképző „munkásfakultás”, amit a komm. hatalomátvétel után a „népi demokráciákban” egyöntetűen bevezettek. - Hazánkban 1945: a népi kollégiumok rendszerének kiépítésével kezdődött (1948: kb. 150 létezett) a közép- és főisk-k szociális összetételének pol. szándékú megváltoztatása. Az 51.600/1948. VKM rendelet szerint a ~re előkészítő tanf. célja: „a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, elsősorban a munkás- és parasztfiatalok gyorsabb ütemű szakmai és kulturális felzárkóztatása”, „hozzájárulás a szocializmust építő társadalom új, szocialista értelmiségének kialakításához”. A tanítás a bpi Tankerületi Főigazg. irányításával 1948. X: kezdődött, 17-32 é. jelentkezett/kijelölt üzemi dolgozóknak. 1949-: több városban indítottak fölkészítő tanf-okat, melyek bölcsészeti, műegy., orvosi, közgazd., jogi, ped. főisk., testnev. tanári, utóbb agráregy-re és főisk-ra, ill. nemzetiségi ~re készítettek elő. A részvevők száma az 1948/49-i 545 főről 1951/52: 5200 főre nőtt, azután fokozatosan csökkentették; 1951 nyarán 5 hetes, 1952 nyarán 10 hetes „előkészítő-fölkészítő foglalkozások” bővítették a jelentkezettek m. nyelvi és mat. alapismereteit. Az 1285-E-201/1951. K.M. sz. rendelettel a mérnöki, a termtud.‚ az orvosi és a gyógyszerészeti szakon az addig 1 é. ~ tanf-ot 2 évre növelték. V. 4: az 1011/1952. sz. Min.Tan. határozat a ~re előkészítő tanf-okat az 1952/53. tanévtől egységesen 2 évre emelte; az egész napos és bentlakásos tanf-ok hallgatói ösztöndíjat kaptak. - A ~ rendjét a 169.000/1949. sz. - utóbb többször módosított - VKM rendelet szabályozta. Az alaptantárgyakból félévenként írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb tárgyakból beszámolók voltak, értékelő-minősítő jelleggel. 1952-: az előkészítő tanf-ot osztályvizsga zárta, ezután csak a jelesen és jól ~zettek kerültek egy-re. A ~ rendszerét az okt-ügyi min. 105/1955. O. K. 24/O. M. sz. utasítása befejezte. 1949-55: kb. 20.000 fő került be (a köznyelven „gyorstalpaló”) tanf-ra (kb. 25%-uk annak elvégzése előtt távozott); kb. 14-15.000 került felsőfokú okt. intézményekbe (a végzettek száma kb. 5000 fő lehetett), melyekben a pártmunka egyik fő feladata a „lemorzsolódás elleni küzdelem” volt. - Eredménye: a hazai értelmiség gyors föltöltése, néhány száz tehetség (főként a műv. pályákon) sikeres megmentése mellett okl-es, de hiányos műveltségű ezrek vez. és tanári állásokba juttatása. A ~ valódi célja: az eredményes m. képzési rendszer szétzilálása, a közgondolkozásban az isk. végzettség s a polg. műveltség értéktelenítése; az új, elkötelezett komm. értelmiség gyors előállítása (és elfogadtatása) a fokozódó osztályharcban. - A Kádár-korszakban az egy-ekre (teljes fizetésük megtartásával) küldött, középisk-t nem végzett „pártösztöndíjasok” százai mellett hasonló szerepet kaptak a „tanulmányi szabadságra” jogosult, de minden állás betöltésére képesítő „marxizmus-leninizmus esti egyetem” végzettjei. 88