Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
2 061 din.
Várható szállítási idő
17 munkanap.

A mese - Gyermektanulmányi könyvtár 7.

Budapest, 1917
  • 232 oldal
  • Kötés: félvászon
  • közepes állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Mike és Tsa Antikvárium
  • kopottas
  • sérült borító

Dr. Nógrády László: A mese. I. kötet. Gyermektanulmányi könyvtár. Bp., 1917, Magyar Gyermektanulmányi Társaság, XI+232+XXXII p. Fritz Ármin könyvnyomdája 1917 - Kiadói papírkötés, kissé szakadozott vékony papír borítóval. Részlet:

A mese! A mesék varázserejű füve jut eszembe, melynek hatására megnyílnak az ajtók, felpattannak a zárak s a mesehős beléphet az aranyvárba, tündérországba, a kincsek kincsét rejtő barlangokba. Ilyen varázsereje van ennek a szónak is: mese, úgy előttünk, mint a gyermek előtt. Felpattannak a multunkat takaró erős vasajtók s mi beléphetünk gyermekkorunk elhagyott Tündérországába TARTALOM
I. A mese általában 1
A mese emlékek. A mese erkölcsi érték, A mese, az ős-, az egyszerű ember s a gyermek. A mesét elhanyagolták.
II. A mese eredete 10
A Grimm-testvérek, a Benfey s a Lang-Tylor elmélete. A pszichológiai nézőpont. Leyen elmélete. Freud. A biológiai korát élő ember lelki fejlődése, Obermeyer felfogása az
ősember művészkedéséről. Az ősember s a gyermek. A totem kultura. A totem mithosz s a mese. Uj elemek a mesében. A mese-eredet biológiai elmélete
III, A mese motívumai 28
A biológiai mese-eredet elmélet a legtermészetesebb. A mesék kettős eleme. A mese közös motívumai. Mese-szimbolizmus. A mese sexualis elemei. Az álom; a varázslás; a lélek mese-motivumai. Az állat-totem, a kívánság motívum ; a természet s valóság motívumok. A mese motívumok vándorlása. A mese az emberi szellem közös alkotása.
IV. A mese eszthetikai szempontból 39
A mese s a primitív ember. A mese, mint az irodalmi műfajok őse. Lirai jellege. A mese s a dráma, a regény s az eposz. A monda s az eposz mese-motivumai. A mese és
az eposz csodás eleme. Különbség a mese s az eposz között. A népeposz s a mese utánzói. A mesét nehéz utánozni. Ennek oka. A nép s a mese. Mese-hitel. A népmese s műmese. Nemzeti sajátosság a népmesékben. Katona a magyar népmeséről. A mese meghatározása. Brandes véleménye. A tanító mese. Az első magyar meseíró a tanítómeséről. Nisard. A tanítómese művészi lényege
V, Mesekönyvek 55
Az ind mese. Az Ezeregy-éjszaka s fordítói. Magyar átdolgozók. Az Ezeregy-éjszaka meséinek értéke. Más idegen mesekönyvek. Wieland véleménye a meséről. Herder.
Musáus meséi. A Grimm-testvérek meséi s magyar átdolgozói. Magyar népmese gyűjtemények. A mű-mese; a pedagógiai mese. Benedek Elek meséi és más mese-írók.
Aesopus meséinek magyar átdolgozói. Fáy András. Lafontaine. Andersen. A mithosz ; a monda; az elbeszélés.
VI. A mese értéke a nevelésben 76
I. A mese értékének felismerése. Mese-délutánok. A mese ellenzői: Rousseau, Kant. Ellenvetések a mese ellen. Biedenkapp. A mese ellen emelt vádak bírálata. Túlfeszíti-e a mese a gyermek képzeletét ? A mese története nem izgató. A mese csodálatos eleme fejleszti a gyermek képzelő erejét. A mesével indul meg a gyermek eszthetikai nevelése. Egy Biedenkapp mese. A gyermek a mese-világ útján érti meg a való világot. A gyermekből a mese ösztönt nem szabad kiirtani. A gyermek romantika élvezete, ennek veszedelmes következményei. Ezért a mesét felelőssé nem tehetjük. EIfordítja-e a mese a gyermeket az olvasástól ? Kifogás a mese morálja ellen. Cáfolata annak, hogy a mese előítéleteket kelt a gyermekben, hogy durvasághoz szoktatja, babonássá teszi. A mese félelmes elemei. A mese jótékony hatása.
II. A mese értékelése. Miért oly nagy a mese hatása a gyermekre ? A gyermek mindenhatóság érzése. A hallucinatorikus-kor. Az animisztikus-kor. A mese szerepe a
gyermek valóság-érzésének fejlődésében. A mese morálissá fejleszti a gyermek önző akaratát. A mese szerepe a gyermek tapasztalatszerzésében. A mese hatása a gyermek értelmi fejlődésére A mese a nemzeti, az egyetemes ethikai érzés alapját veti meg. A mese hatása a gyermek ízlésére. A mese szerepe az ember kultúrájának kiépítésében
VII. A mese hatása a gyermekre 106
1. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság adatgyűjtése; az adatgyűjtés kérdései s módja. Az adatok feldolgozása.
2. A mese hatása a 3-6 éves gyermekre. A gyermek mese szeretete biológiai szükség a gyermekre. Nem egészséges a gyermek, ha nem szereti a mesét. A kisgyermek az enni-
valóról s az állatokról szóló mesékre emlékezik legjobban. Ennek oka, A mese kultur hatása a gyermekre. Milyen meséket szeret legjobban a kis gyermek. A kis gyermek a
tündérmesét még nem érti meg. A kis gyermek tetszésének primitív megnyilatkozása biológiai természetű. A gyermek a játék motívumait látja a mesében. Milyen meséket nem
szeret a kis gyermek ? A kis gyermek mese félelme s ennek motivumai. Felvilágosítsuk-e a gyermeket, hogy a mese nem igaz? A mese hatása a gyermek aktivitására. A mese
eljátszás haszna. Milyen meséket szeret a gyermek elmondani s miért ? 3. A mese hatása a fejlettebb gyermekre. A fiúk s leányok mese szeretete. A mese hivésből kiábrándulás netn semmisiti meg a mese kedvelését. A mese zavartalan élvezetének korhatára. Milyen mesét szeret a nagyobb gyermek legjobban s miért A szeretett mesék főtípusai.
A tündérmese a legkedvesebb; ennek oka. A mese szeretet motivumai. A gyermek eszthetikai érdeklődésének ébredése.
A fiúk s leányok egyéniségének megnyilvánulása a meseszeretet motívumaiban. Melyik mesét nem szereti a nagyobb gyermek ? Az ijesztő mese. Melyek a mese félelmes
elemei ? A gyermek félelme biológiai. Ez beidegzetté válhat, A félelem káros hatása. A mese hatása a gyermek játék tevékenységére s a gyermek mesekonponálására. A mese
hatása a gyermek erkölcsi fogalmainak kialakulására.
Tanulságok,
Egy gyermekkori meseemlék lélektani elemzése 156
A Genovéva meséje legkedvesebb mese emlékem. A mese megmaradt részletei s aktusai. A mese jelentős részei maradtak meg; az aprólékos részletek nem érdeklik a gyermeket. A gyermek mesében való gyönyörködésének oka, a gyermek képzeleti tevékenységének kiegészítő munkássága. A mesei természet-képei. Miért ép a Genovéve meséje lett legkedvesebb mesém ? Erkölcsi tekintetben volt-e reám hatással e mese. A mese mégmaradt részeinek egybevetése a teljes mesével. Mely részletek mentek feledésbe ?
Miért? A gyermeknek nemcsak irodalom, de más irodalom kell. Arany Toldija. Mi maradt meg a régi mese emlékből, mikor újra elolvastam a Genovéva történetét?
IX. A mese az iskolában 183
I. A mese pedagógiájának kérdése még tisztázva nincs.
Egy-egy inese különösen alkalmas arra, hogy vele speciális hatást érjünk el. A gyermek fejlődési fokozatai szerint, milyen mesék a legmegfelelőbbek. A 4-6 éves gyermek
meséi. A tündérmesék kora. A hős-mondák kora. A forrongás kora, a regény-mese. Az iskola sok rossz mesét használ; magyar mondáinkat gyarló feldolgozásokban olvastatja a gyermekkel.
II. A mese s az óvodás gyermek,
Az óvodában a nevelés legtermészetesebb eszközeit kell használni. A mese hatása a kis gyermek érzelmére. A mesével veszi kezdetét az erkölcsi fogalmakra nevelés. Előbb
az erkölcsi jó példáit állítsuk a gyermek elé a mesével.
A mese-társadalom kialakítása s ennek szerepe a gyermek
nevelésében. A gyermek nagyon intenziven éli át a mesetörténetét, mellőzni kell tehát a félelmes mesét. A farkas és a bárány meséje. A testi erőt magasztaló mesék. A mese
hatása a gyermek értelmi fejlődésére. III. A mese s a gyermek eszthetikai nevelése. A mese gyarapítja a gyermek szókincsét, neveli stilus érzékét. Az irodalmi Ízlésre nevelés és a mese. Az eszthetikai nevelés fogyatékosságának következménye. A mese és a történelem: a gyermeket közelebb viszi a történet szellemének megértéséhez.
A mese s a természettudományok: a gyermek elé vezeti a természet életét.
X. A mese a családban. 208
A család használhatja fel legjobban a mesét a gyermek nevelésére. A mese s a különböző gyermek-típusok. A megfelelő mesék alkalmazása. A gyermek művészi s értelmi
hajlandóságait is erősíti a mese. A mesét nagyobb figyelembe részesíthetné a család. Meséljen gyermekének az anya, ezzel erősödik a gyermek s szülő közti kapocs.
Fontos ez a benső kapcsolat a gyermek karakterfejlődése miatt is. Az anya meséje nagy erkölcsi erő forrása. Nem jó szülő s.a, aki nem mesél gyermekének.
XI. A mese előadása 217
Az adatok azt bizonyítják, hogy a gyermeknek keveset mesélnek. A mesemondás nem könnyű. Mikor isone leghatásosabb a mesélés ? Kellő tanulmány s gyakorlat nélkül
nincs jó mesélő. Mindenekelőtt sok mesét kell ismerni a mesemondónak, Bele kell hatolnia a népepika szellemébe, meg kell ismernie a nép lelkét. A mesemondó a nemzeti
lélek közlője. Járatosnak kell lennie a mesemondónak a világirodalom mesekincsében; ismernie kell a mese nyelvét s a gyermek egyéniségét, Ízlését, eszthetikáját. A gyermek
eszthetikája természetes ; a gyermek előtt minden egyformán fontos. A gyermek nagyon szenzitív. A mesemondónak témáját át kell élnie belsőleg; előadásának eszköze az elbeszélő hangja. A jó mesemondás hatása. - Régi mese emlékek. A nép sohasem adta elő a mesét, mindig csak mesélte. A mesemondó ne színészkedjék. A mesejáték,
mesetémás mozi. A mesekép illusztrációk. A jó kép a gyermeket gondolkozásra készteti, Ízlését finomítja. Meseképek az iskolákban.
XII. A gyermek szórakoztatása. Befejezés 228
A mese a gyermek szórakoztatása miatt is a legfontosabb nevelési eszköz. A szórakozás fontossága a gyermek életében. Ez morális kérdés. Milyen legyen a gyermek szórakoztatása ? Dickens szatírája. Nem szabad a gyermeket elvonni a szórakozástól. A mese a legkiválóbb szórakoztató eszköz. Miért ? A mese szerepe a gyermek-mentés szociális munkájában. A Meseház. Az élet boldogsága a gyermekkori emlékektől függ.
XIII. Függelék I-XXXII.
A Gyermektanulmányi Társaság által gyűjtött adatok grafikonjai s táblázatai.