A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 9. 1991-1995

A magyar irodalomtudomány alapvető segédkönyve, A magyar irodalomtörténet bibliográfiája, az ún. fekete bibliográfia első nyolc kötete - ezt annak idején az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársai állítottak össze - 1970-ig dolgozta fel a magyar irodalomtörténet, illetve irodalomtudomány szakirodalmának könyvészeti adatait. Az 1970 és 1990 közti időszakról az OSZK kiadványai nyújtanak tájékoztatást, míg a most megjelent kötet, ismét az Intézet kiadásában, az 1991 és 1995 közti fél évtized anyagát nyújtja. Felépítése és külleme az első nyolc kötetét követi, a különbség annyi, hogy hiányzik az anyag korszakok szerinti tagolása, a személyi rész egyetlen részben, betűrendben sorolja fel az írókat. A publikációk megnövekedett száma miatt a korábbi, több évtizedet átfogó kötetekével megegyező vastagságú kiadvány a szépirodalmi műveket csak abban az esetben említi, ha azokhoz kritikai apparátus tartozik. A hiánypótló bibliográfiának ott a helye minden irodalomtudományi szakgyűjteményben és nagyobb általános gyűjtőkörű könyvtárban az első nyolc kötet mellett. Jelen kötet a magyar irodalomtörténet és irodalomtudomány 1991–1995 között megjelent szakirodalmát tartalmazza: kézikönyveket, irodalomelméleti, műfajtörténeti munkákat; ezen időszak magyar irodalomtörténeti folyamatával, irodalmi életével, világirodalmi kapcsolataival foglalkozó monográfiák, tanulmányok, cikkek, kritikák adatait, valamint az egyes írókra és műveikre vonatkozó köteteket, tanulmányokat, cikkeket, kritikákat. Tartalmazza a kritikai, illetve a jegyzetapparátussal ellátott kiadásokat, de nem közli viszont a szépirodalmi jellegű kiadványok és az időszaki lapokban megjelent szépirodalmi alkotások könyvészeti leírását. Tartalmára, szerkezetére és jellegére nézve követi az MTA Irodalomtudományi Intézet által kiadott nyolc kötetes bibliográfiai kézikönyv-sorozat (A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1–8. Szerk. Vargha Kálmán, Kókay György, V. Windisch Éva. Bp. 1972–1997. Akadémiai Kiadó, utóbb Argumentum Kiadó) gyakorlatát. E sorozat kötetei 1970-ig bezárólag tárták fel az irodalomtörténeti szakirodalmat. A következő két évtized (1971–1990) anyagát az Országos Széchényi Könyvtár tette közzé. Előbb egy öt esztendő termését magában foglaló munkában (A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1971–1975. 1–2. köt. Szerk. Pajkossy György), majd az 1976–1990 közötti anyagot, évenként külön kötetben Németh S. Katalin, Lichtmann Tamás, Velich Sándorné, Varga Katalin, Dobó Katalin, Záhony Éva szerkesztésében. Ez némi visszatérést jelentett a kurrens hazai irodalomtörténeti bibliográfia korábbi gyakorlatához, amikor is Kozocsa Sándor és mások szerkesztésében szintén évenként jelent meg egy-egy kötet. De több év kumulálásához, vagy ezek évenkénti nyomtatásban megjelentetett sorozat folytatásához nem voltak továbbra is adottak a könyvtár lehetőségei. Ugyanakkor a digitális formában megindult elektronikus lehetőség mellett szükségesnek látszott mind a tudományos kutatás, mind pedig az irodalomtörténeti tájékozódás kielégítésére a hagyományos nyomtatott bibliográfiai forma fenntartása és folytatása is. Ezért az MTA Irodalomtudományi Intézete a digitális információ mellett az így megszakadt kurrens irodalomtörténeti bibliográfia folytatását határozta el. Jelen kötet amellett, hogy követi a bibliográfiai kézikönyv-sorozat rendszerét, bizonyos eltéréseket is mutat attól. Hiányzik pl. az anyag korszakok szerinti tagolása, a személyi rész egy betűrendben tartalmazza az írók neveit, függetlenül attól, hogy mikor éltek. Az öt évnek viszonylagos adatgazdagságát főként az a jelentős változás indokolja, amely éppen 1990-ben következett be az ország életében. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadabbá válása eredményezte a könyvek, folyóiratok és általában a publikációk mennyiségi növekedését. Különösen az irodalommal, művelődéssel kapcsolatos publicisztikai műfajok növelték meg a kötet számos fejezetének méreteit. Úgy gondoltuk, e korszak jellegzetessége és jelentősége miatt ezen írásoknak is fontos szerepe lehet az időszak szellemi életének kutatásában. Teljességre természetesen ezúttal is csak a tudományos értékű publikációk felgyűjtése terén törekedtünk. E körülmények magyarázzák meg, hogy a kötet terjedelme, noha csak öt esztendő publikációs termését tartalmazza, csaknem elérte a bibliográfiai kézikönyv-sorozat több évtizedet magába foglaló egy-egy kötetének méreteit. Mindez nem könnyítette meg – a rövidebb időszakasz ellenére – sem a gyűjtő, sem pedig a szerkesztői munkát. Az anyaggyűjtésnél jelentős segítséget nyújtottak az Országos Széchényi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum elektronikus katalógusai, adatbázisai, valamint az Eötvös Könyvtár munkatársai és gyűjteménye. A színházi bemutatók évszámainak felkutatásához segítséget jelentettek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet évkönyvei, melyeket a Színháztörténeti Intézet könyvtára bocsátott a rendelkezésünkre. A kötet munkálatainak elhúzódásához – és így ahhoz, hogy ismét csak egy évtizedre sikerült csökkenteni a kurrens bibliográfia elmaradását – nagy mértékben hozzájárult a személyi és anyagi támogatottság elégtelensége. A munkatársak közül – éppen e kötet egyik szerkesztőjét – váratlanul elragadta a halál. Többen pedig nyugdíjba vonultak. Jelentős pótlás hiányában a munkálatok külső és egyéb feladattal is megbízott munkatársakra hárult és jelentősen lelassult. Fokozta a nehézségeket, hogy a korlátozások miatt az Intézet nem tudott anyagi támogatást nyújtani a kiesett munkaerők pótlására. Egyedül az OTKA által nyújtott szerény támogatásra lehetett számítani a munkálatok befejezésénél és a kötet kiadásánál. A bibliográfia összeállítása az időközben elhunyt B. Hajtó Zsófia illetve Csóra Karola nevéhez fűződik. A gyűjtő- és kontroll munkálatoknál többek között Botka Anikó, Czövek Zoltán, Komlovszkiné Tódor Ildikó, Perger Péter, Róbert Péter, Sőrés Zsolt és Szász Andrásné nyújtott segítséget. A sorozatszerkesztői tevékenységet Kókay György és Németh S. Katalin látta el. Még néhány technikai útmutatást szeretnénk adni a kötet használóinak. A bibliográfiai tételek időrendi sorrendben következnek, ezen belül szerző szerinti betűrendben. A könnyebb tájékozódás érdekében az évszámokat tipográfiailag kiemeltük, kivéve az 1991 előtt megjelent művek dátumát. Azokat csak abban az esetben vettük fel, amennyiben volt 1991-es vagy későbbi ismertetése. Az „Egyes művekről” című fejezetek rendezési elve az időrend. A művek kurzivált címe után következik a megjelenés éve, ha ez nem esik gyűjtőkörünk időhatárai közé, akkor az évszámot a cím alatt, kiemelés nélkül közöljük. A kötet használatát ezúttal is megkönnyítheti a rövidítésjegyzék (az előforduló folyóiratok, hírlapok, stb. rövidítésének a feloldása), az Átnézett kiadványok jegyzéke, a Tartalomjegyzék és a Névmutató.