Indián művészet Mexikótól Peruig

Latin-amerikai művészet: Latin-Amerika területén a legkorábbi művészeti alkotásnak tekinthető lelet a Mexikó-völgyben talált pleisztocén kori, kutya- v. coyote-fej formájú Tequixquiac-csont. A legkorábbi kerámia a kolumbiai Puerto Hormiga és San Jacinto (Kr. e. 3990–3715), ill. az ecuadori Valdivia (Kr. e. 3200) lelőhelyről származó, főként nőket ábrázoló, néhány cm magas agyagszobrocskák. Az agyagszobrászat Mexikóban vált önálló műfajjá.
A Kr. e. 2. évezredtől kezdve készítettek főként női, gyakran hangsúlyozott nemi jelleget mutató, meztelen, bonyolult hajdísszel ellátott, sokszor festett szobrocskákat. Később túlsúlyba kerültek a férfi szobrocskák, sok esetben azonosítható isteni attribútumokkal. A legkorábbi mezoamerikai civilizáció, az olmék (Kr. e. 1200–500) fő művészeti ága a kőszobrászat volt, ennek legjellegzetesebb alkotásai a 10 tonnát is meghaladó monolit fejek (vsz. uralkodók emlékszobrai), valamint a jadéból faragott, ember-jaguárt ábrázoló faragványok. Az olmék civilizáció lehanyatlásával párhuzamosan virágzott fel Monte Albán városa, amelynek legjellegzetesebb alkotásai az egyik piramis lábazatát borító, ún. Danzantes-domborművek, ezek elnevezésükkel ellentétben nem táncosokat, hanem foglyul ejtett meztelen uralkodókat ábrázolnak, mellettük a nevüket v. városukat jelképező írásjellel. A spanyol hódítás előtti Amerika egyetlen teljes értékű írásrendszerét a maják (klasszikus korszak: Kr. u. 250–900) hozták létre. Ezzel az írással az uralkodócsaládok tetteit örökítették meg mészkőből faragott sztéléken, épületeket díszítő, mészstukkóból, kőmozaikból készített v. fából faragott domborműveken, fényesre polírozott, több színűre festett agyagedényeken, jade- és csontfaragványokon. Az uralkodókat és mellettük a különféle isteneket (Nap- és Esőisten) díszes viseletben, gazdag ikonográfiával ábrázolták (Pakal uralkodó szarkofágjának fedőlapja, Palenque, Feliratok Temploma). A maja művészet speciális alkotásait jelentették a mésszel bevont fakéregből készített papírra festett kódexek, amelyek közül mindössze három, a posztklasszikus korszakból való drezdai, párizsi és madridi maradt fenn, valamint az épületek belsejét ékesítő falfestmények (→Bonampak). A másik korabeli nagy mexikói civilizáció, →Teotihuacán művészetének legjellegzetesebb darabjai a vulkáni kőből csiszolt maszkok és az áldozati célra készített díszes füstölőedények, továbbá a színes falfestmények. Ezek egyik fő témája a közép-mexikói száraz fennsíkon különösen fontos víz. A birodalom főv.-ában mintegy 400 kézműves műhely maradványait találták meg; ezek egy részében művészi agyagedényeket készítettek, másutt obszidiánt, féldrágakövet, ónixot dolgoztak fel, tengeri kagylóból faragtak díszeket.
– A Kr. u. 10. sz.-ban kezdődő posztklasszikus korszakra a korábbiaknál jellemzőbbek a militáns vonások, a tolték és azték művészetben gyakoriak a harcosábrázolások. E korszak művészeti szempontból egyik legfontosabb kultúrája a mixteca-puebla kultúra, amely falfestményei mellett hasonlóan sokszínű kódexeiről, valamint aranyművességéről (leghíresebbek a Monte Albán-i hetedik sír aranyból és hegyi kristályból készült mellékletei) és kagyló-türkiz mozaikjairól ismert. A Mexikó prekolumbián korszakát lezáró azték civilizáció legjellegzetesebb alkotásai a különböző isteneket, természetfölötti lényeket ábrázoló, vulkáni kőből és obszidiánból faragott domborművek és szobrok, az előbbiek közül a leghíresebb a közepén a Napkorongot megjelenítő ún. Naptárkő. – A Mezoamerika és az ősi Peru közé eső, ún. Átmeneti Terület, Costa Rica, Panama és Kolumbia kultúráinak a polikróm agyagedények mellett a legjellegzetesebb alkotásai a különböző állatokat és mitikus személyeket, főnököket ábrázoló, kalapálással és viaszveszejtéses öntéssel aranyból és tombakból (arany és réz ötvözete) készített figurák, valamint a kőfaragványok, közülük a legismertebbek a San Augustín-i szobrok Kolumbiában. D-Amerika atlanti partvidékén az Amazonas-delta hatalmas szigetét elfoglaló és a Kr. u. 5–15. sz.-ban virágzó Marajó-kultúra emberalakos temetkezési urnái kiemelkedőek.