Az andragógia elmélete, története, társadalmi funkciói, gyakorlata

A könyv olvasása során az érdeklődő választ találhat arra a kérdésre, hogy mit jelent napjainkban a felnőttnevelés tudománya, hiszen a kötet az andragógia és a felnőttkori tanulás alapfogalmain, elméletein és történetén, valamint a felnőttkor legfontosabb jellemzőin keresztül azt a kérdést vizsgálja, hogy az andragógia miért korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tudománya, eredményei hogyan segíthetik közvetlenül a felnőtteket. Az olvasóban átfogó kép alakul ki a felnőttkori tanulás sajátosságairól, valamint a felnőttképzés támogatásának nemzetközi "jó gyakorlatairól", de a szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy a felnőttnevelés hatásrendszerei alkalmasak a gazdasági-társadalmi problémák hatékony kezelésére, ezzel az egyéni életutak pozitív befolyásolására. Az életen át tartó tanulás szemlélete is megjelenik a könyvben, hiszen ebből kiindulva vitathatatlan, hogy az iskolarendszerben megszerzett tudás ki-egészítésre szorul, ezért azt a felnőttképzés keretei között a munkaerőpiac el-várásainak megfelelő, rövidebb időtartamú, kompetenciafejlesztő, gyakorlat-orientált programokkal szükséges pótolni. Különösen igaz ez a megállapítás, ha az idősebb, de a munkaerőpiacon még jelentős aktivitást mutató korosztály ismereteit és képzési igényeit vizsgáljuk - véli a szerző. A könyv második része egy kutatás bemutatására vállalkozott, amelynek keretében az idősödő társadalom problémaköréhez kapcsolódva és az élet-hosszig tartó tanulás szükségességét hangsúlyozva arra a kérdésre kapunk választ, hogy milyen hatással van a tanulásban való részvétel a magyar társadalom egy meghatározott korosztályának, nevezetesen a 40-50 év közöttiek életére. A téma tanulmányozása során a szerző azt a kérdést is vizsgálta, hogy a tanulás-művelődés az emberek életének mely területét érinti leginkább, meg-figyelhető-e a képzési aktivitás hatása a foglalkoztatási jellemzők alakulására, a tanulás milyen módon befolyásolja az életvitelt, a szabadidős szokásokat és hogyan formálja a személyiséget, vagyis hogyan határozhatók meg az andragógia napjainkban legfontosabb funkciói. A kutatás tanulságai alapján a könyv zárszavában a szerző arra a következtetésre jut, hogy a felnőttképzés megújulásának útja minőségi, szolgáltatás-centrikus nézőpontok általánossá válásától várható. A munkanélküliségtől feszített komoly képzési igények kiaknázása csak akkor lesz mérhető, ha a képzés a jövőben valós elhelyezkedést eredményez. Az átfogó jellegű, diagramokkal gazdagon illusztrált, tankönyvként is felhasználható művet felsőoktatási szakemberek, felsőoktatásban tanuló hallgatók, közművelődésben dolgozók és pedagógusok egyaránt haszonnal forgathatják.