A lélek rejtélye

»Nincs üres tér«, mondja a klasszikus rózsakeresztesek Fáma Fraternitatisa. Ezzel arra akart utalni, hogy a látható és részben felismerhető világmindenségeken kívül más világmindenségek, más kozmikus területek is vannak, amelyeket az ember nem észlel, habár itt és most léteznek. Ezek a területek halot-taink számára is ismeretlenek és hozzáférhetetlenek, a dialektikus lény számára »üresek«. A régi gnosztikusok nyilatkozatai is olyan tantételekből indultak ki, amelyek a közönség számára ismeretlen világmindenségekre vonatkoztak. Tanaik szerint azonban az embert meg lehet változtatni, hogy ezek a látszólag üres terek megnyíljanak neki. Valentínusz, időszámításunk kezdetének egyik gnosz-tikus filozófusa, akinek ezt a művet tulajdonítják, megmagyarázta tanulóinak Isten »felismerhetetlen, Ures« tereit, világait, a Plerómát. ennek két áramlatával, az ismeret áramával, vagy Pistissel, valamint a bölcsesség áramával, a Sophiával.
A modern gnosztikus-rózsakeresztes Szellemi Iskola, a Lectorium Rosicrucianum ma ugyanazt az ősrégi, mégis rendkívül aktuális tant hirdeti. A beavatás ösvénye, és különösen az igazi keresztén) beavatás csak »az erőseknek való«. Ez a könyv sem feltétlenül könnyű olvasmány, és mélyebb értelméhez csak az férhet hozzá valóban, akinek a szíve sok-sok inkarnáció tapasztalata révén megnyílt.