Regionális nyelvhasználat Szombathelyen

A könyv, amelyet a tisztelt Olvasó kezében tart, majdnem minden tekintetben szombathelyi alkotás. Szombathely nyelvhasználatának arról a tartományáról szól, amely nem köznyelvi. Más szavakkal arról, hogy mi az, ami a szombathelyiek beszélt nyelvét egyedíti, eredetivé, mássá teszi.


"Annak ellenére, hogy az irodalmat is szerettem, az élőnyelvi gyűjtések hangulata, a regionális nyelvhasználat sokszínűsége ragadott legjobban magával. Ez származásommal is magyarázható. Születésem óta egy Vas megyei kis faluban, Tompaládonyban élek. A családom is több generáció óta ide kötődik. Nagyszüleimmel nagyon sok időt töltöttem gyerekkoromban, így észrevétlenül elsajátítottam a helyi nyelvjárást és megismertem a helyi szokásokat. Már kisgyerekként elvarázsolt az idős emberek ízes beszéde, előszeretettel beszélgettem velük az utcán, a boltban, s jegyeztem fel később az érdekes kifejezéseket, ejtésmódokat. A helyi tájszavak gyűjtését azóta sem hagytam abba."

Tartalomjegyzék:

Ajánlás Hajba Renáta szombathelyi könyvéhez 9 Ajánlás Hajba Renáta monográfiájához 12 Szerzői előszó 14 I. BEVEZETÉS 16 1. Bevezető gondolatok 16 2. Az értekezés tárgya, a témaválasztás indoklása 17 3. A kutatás célja, a várható eredmények 18 4. Fogalmak, definíciók, terminusok 21 II. A REGIONÁLIS KÖZNYELVI KUTATÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ FONTOSABB KÉRDÉSKÖRÖK 23 1. A nyelvi át- és szétrétegződés 23 1.1. A regionális köznyelviség kialakulása, szerepe, meghatározása 24 1.2. A nyelvjárások módosulása 25 1.3. A nyelvi átmenetiség megnevezése 27 1.3.1. A nyelvi átmenetiség megnevezése a nyelvhasználatot tekintve 28 1.3.2. A nyelvi átmenetiség megnevezése jelenségeit tekintve 28 2. Nyelvváltozat-e az átmeneti nyelvhasználati tartomány? 31 2.1. A kétnyelvváltozatúság 32 2.2. Hány pólusú a magyar nyelvhasználat?33 3. Norma és regionális köznyelviség 36 3.1. A nyelvi norma értelmezése 36 3.2. Nyelvváltozatok és nyelvi normák 41 4. A regionális köznyelvi kutatások 46 4.1. A regionális köznyelvi kutatások megindulása 46 4.2. Az élőnyelvi kutatások 50 4.3. A magyar nyelvterület további regionális köznyelvi kutatásai 51 4.4. Regionális nyelvi kutatások a szombathelyi főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékén 52 4.4.1 A szombathelyi regionális nyelvi kutatások 54 4.5. A német regionális köznyelvi kutatásokról 54 III. A KUTATÓHELYRŐL 58 1. A kutatóhely története 58 2. A kutatóhely lakossága 62 IV. AZ ANYAGGYŰJTÉS ÉS AZ ADATBÁZIS KIÉPÍTÉSE 66 1. Az anyaggyűjtés 67 1.1. Az anyaggyűjtés módszerei a regionális köznyelvi szakirodalomban 67 1.2. Gyűjtési módszerem 68 2. A mintavétel 70 2.1. Az adatközlők megoszlása területi és társadalmi jellemzőik szerint 72 3. A gyűjtött anyag rögzítése és feldolgozásának módszere 74 3.1. A viszonyítás 74 3.2. A gyűjtött anyag lejegyzése 75 3.3. A gyűjtött anyag feldolgozásának módszere 78 3.3.1. A feldolgozás módszerei a regionális köznyelvi szakirodalomban 78 3.3.2. Feldolgozási módszerem 79 V. ELEMZÉS I. AZ ADATBÁZIS ADATAI AZ ADATKÖZ- LŐK TÁRSADALMI, TERÜLETI ÉS NYELVHASZNÁ- LATI RÉTEGZŐDÉSE SZERINT 84 1. A nyelvváltozatok tükrében 84 2. A nyelvszociológiai tényezők tükrében 85 2.1. A nemek szerint 86 2.2. Az életkor szerint 86 2.3. Az iskolai végzettség szerint 88 2.4. A foglalkozás szerint 89 3. A lakóhely tükrében 90 4. Összefoglaló megjegyzések 91 VI. ELEMZÉS II. AZ ADATBÁZIS ADATAI A NYELVI JELENSÉGEK SZERINTI BEMUTATÁSBAN 94 1. A Szombathely környéki nyelvjárási nyelvhasználat jellemzői 94 2. Az összes jelenség 95 3. Regionális köznyelvi és nyelvjárási jelenségek 97 3.1. Nyelvjárási jelenségek Szombathelyen 99 3.1.1. Kihalóban lévő jelenségek 99 3.1.2. Visszaszorulóban lévő jelenségek 103 3.2. Regionális köznyelvi jelenségek Szombathelyen 108 3.2.1. Aktív használatú jelenségek 109 3.2.2. Terjedőben lévő jelenségek 110 3.3. A regionális köznyelvi kulcsjelenségek bemutatása 111 3.3.1. A zárt ë-zés 112 3.3.2. A köznyelvi í, ú, ű helyén i, u, ü 113 3.3.2.1. Longitudinális valóságosidő-vizsgálatok a felső nyelvállású magánhangzók rövidülésének köréből 115 3.3.3. A köznyelvi ó, ő helyén o, ö 118 3.3.3.1. A határozóragok magánhangzóinak rövid ejtése 120 3.3.4. A mássalhangzók hangzóközi nyúlása, geminációja 121 3.3.5. A mássalhangzóhiány 123 3.3.6. A szótagzáró l kiesése 124 3.3.6.1. A szótagzáró l kiesése pótlónyúlással 125 3.3.6.2. Az l hang kiesése határozórag végéről 126 3.3.6.3. Az l hang kiesése két különböző regionális köznyelvi kutatóhelyen 127 3.3.7. Az inesszívuszi -ban/-ben helyett -ba/-be 128 3.3.8. A zöngésülés 129 3.3.9. A köznyelvinél zártabb 130 3.3.10. Követéses valóságosidő-vizsgálat a kell ige, a fel igekötő és a határozóragok hangtani változatainak köréből 131 3.3.11. A regionális köznyelviség beszélői 134 3.3.11.1. Az adatközlők vallomása 134 3.3.11.2. A kapott adatok tanúsága 135 3.3.12. Összefoglaló megjegyzések 136 VII. BEFEJEZÉS 139 1. A tanulságok összegzése 139 2. A hipotézisek a vizsgálati eredmények tükrében 141 3. A regionális köznyelviség jövőjéről 142 4. A vizsgálat eredményeinek felhasználása 144 5. További teendők 146 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 148 MELLÉKLETEK 173