Növényélettan

Tartalomjegyzék:

1. A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS VONÁSAI
1.1. A növekedés és fejlődés fogalma
1.2. A növekedés mértéke és sebessége
1.3. A növekedés matematikai elemzése
1.4. A növekedés lokalizációja térben és időben
1.5. A differenciálódás fogalma
1.6. A differenciálódás mintázatának kialakulása
1.6.1. Polaritás
1.6.2. Regeneráció
1.7. A korreláció szerepe a morfogenezisben

2. A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS INTERCELLULÁRIS SZABÁLYOZÁSA. NÖVÉNYI HORMONOK
2.1.Növényi hormonok, növényi növekedésszabályozók
2.2. Módszerek a növényi hormonok szerepének tanulmányozására
2.3. A jelérzékelés és jeltovábbítás általános lépései a növényi sejtben
2.4. Auxinok
2.4.1. Az auxin fogalma
2.4.2. Az auxin felfedezése
2.4.3. Az auxin kimutatása
2.4.4. Az IES eloszlása és szállítása
2.4.4.1. Az auxintranszport mechanizmusa
2.4.5. Az IES anyagcseréje
2.4.5.1. Az IES bioszintézise
2.4.5.2. Az IES kötött formái
2.4.5.3. Auxinkötő fehérjék
2.4.5.4. Az IES enzimes lebontása
2.4.6. Szintetikus auxinok, antiauxinok. Az auxinok szerkezete és hatása közötti összefüggés
2.4.6.1. Szintetikus auxinok
2.4.6.2. Antiauxinok
2.4.6.3. Az auxinok szerkezete és hatása közötti összefüggés
2.4.7. Az auxin fiziológiai hatásai
2.4.7.1. Az auxin szerepe a megnyúlásos növekedés indukciójában
2.4.7.1.1. A koleoptil és a szár megnyúlásos növekedése
2.4.7.1.1.1. Az auxin szerepe a koleoptil és a szár megnyúlásában
2.4.7.1.1.1.1. A „savas növekedés” (acid growth) teória
2.4.7.1.1.1.2. Génexpresszió hipotézis
2.4.7.1.2. A gyökerek megnyúlásos növekedése
2.4.7.1.3. A levelek kiterjedése
2.4.7.2. A tropizmust az auxin újraelosztása okozza
2.4.7.2.1. A tropizmusokról általában
2.4.7.2.2. Gravitropizmus
2.4.7.2.2.1. A gravitropizmus mechanizmusa
2.4.7.2.3. Fototropizmus
2.4.7.3. A vaszkuláris elemek differenciálódásának szabályozása
2.4.7.4. Az auxin szerepe az apikális dominanciában
2.4.7.5. Az auxin serkenti a laterális és a járulékos gyökerek képződését
2.4.7.6. Az auxin késlelteti a levél leválását (az abszcissziót)
2.4.7.6.1. A abszcissziós zóna kialakulása
2.4.7.6.2. Az abszcisszió hormonális szabályozása
2.4.7.7. Az auxin szabályozza a termés fejlődését
2.4.7.7.1. A termés kialakulása
2.4.7.7.2. A termés növekedése
2.4.7.7.2.1. Az auxin szerepe a termés növekedésében
2.4.7.7.3. Az érés előtti terméshullás
2.4.7.7.4. Partenokarpia
2.4.8. Auxinok alkalmazása a kert- és mezőgazdaságban
2.5. Gibberellinek
2.5.1. A gibberellinek felfedezésének története
2.5.2. A gibberellinek előfordulása
2.5.3. A gibberellinek kémiai szerkezete és bioszintézise
2.5.4. Az endogén gibberellinszint szabályozásának tényezői
2.5.5. Szerkezet és aktivitás viszonya
2.5.6. A gibberellinek kimutatása
2.5.7. A gibberellinek szállítása
2.5.8. A gibberellinek fiziológiai hatásai
2.5.9. A gibberellinek gyakorlati alkalmazása
2.6. Citokininek
2.6.1. A citokininek felfedezése és fogalma
2.6.2. A szerkezet és hatás összefüggése
2.6.3. A citokininek bioszintézise
2.6.3.1. A tumorszövetek citokininszintézise
2.6.4. Transzport
2.6.5. A citokininek kötött formái
2.6.6. A citokininek enzimes aktiválása
2.6.7. A citokininek kimutatása
2.6.8. A citokininek hatása a növekedési-fejlődési jelenségekre
2.6.8.1.A sejtosztódás szabályozása
2.6.8.2. A citokininek serkentik a sejtmegnyúlást
2.6.8.3. Vegetatív szervek organogenezise
2.6.8.4. A citokininek serkentik a kloroplasztiszok érését
2.6.8.5. Az öregedés (szeneszcencia) szabályozása
2.6.9. A citokininek hatásának molekuláris szintű mechanizmusa
2.6.10. A citokininek felhasználása a kert- és mezőgazdaságban
2.7. Abszcizinsav
2.7.1. Általános jellemzés
2.7.2. Az abszcizinsav anyagcseréje
2.7.3. Az abszcizinsav fiziológiai hatásai
2.7.4. Az abszcizinsav gyakorlati alkalmazásának lehetőségei
2.8. Az etilén
2.8.1. Általános jellemzés
2.8.2. Az etilén anyagcseréje
2.8.3. Az etilén fiziológiai hatásai
2.8.3.1. Az etilén hatása a csíranövény növekedésére és a kampó felnyílására
2.8.3.2. Epinasztia
2.8.3.3. A termés érése
2.8.3.4. Leválás
2.8.4. Az etilén gyakorlati felhasználása
2.9. Egyéb növekedésszabályozók
2.9.1. Természetes eredetű növekedésszabályozók
2.9.2. Szintetikus regulátorok
2.9.2.1. Morfaktinok
2.9.2.2. Növekedési retardánsok

3. FOTOMORFOGENEZIS
3.1. A fény direkt hatása a növények növekedésére és fejlődésére
3.2. A fitokróm rendszer
3.2.1. A fitokróm lokalizációja a szövetekben és a sejtekben
3.2.2. A fitokróm-szint szabályozása
3.2.3. A fitokróm által szabályozott folyamatok
3.3. A fényhatás mechanizmusa
3.3.1. A fitokróm gyors hatásai
3.3.2. A kalcium és a kalmodulin szerepe egyes fitokróm reakciókban
3.3.3. A fitokróm szabályozza a gén transzkripciót
3.4. A fitokróm és a hormonok interakciója a morfogenezisben
3.5. Az UV-sugárzás hatása a növekedés-fejlődésre
3.6. A fotomorfogenezis gyakorlati vonatkozásai
3.6.1. A fitokróm segíti a növényeket a változó fényviszonyokhoz való alkalmazkodásban

4. A VIRÁGZÁS FIZIOLÓGIÁJA
4.1. A növény korának jelentősége a virágzásban
4.2. A virágzási reakció kvantitatív mérése
4.3. Fotoperiodizmus
4.3.1. A növények endogén napi ritmust mutatnak
4.3.2. A nappalhosszúság a virágzás időpontjának fő meghatározója
4.3.3. A növények a nappal hosszúságát az éjszaka hosszának mérésével érzékelik
4.3.4. Egy endogén oszcillátor működik a fotoperiódusos időmérésben
4.3.5. A fitokróm szerepe a fotoperiodizmusban
4.3.6. A virágzásba való átmenet
4.3.6.1. Egyetlen levél fotoperiódusos indukciója virágzást idéz elő
4.3.6.2. A virágzás kémiai kontrollja
4.4. Vernalizáció
4.4.1. A fotoperiodizmus és a vernalizáció kölcsönhatása
4.5. A virág fejlődése és az ivarjelleg kialakulása