Mekkora lelke van a növényeknek? (Rövid bevezetés a pszeudo-pszicho-botanikai analízisbe)

Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal díszített könyv.
ELŐSZÓ
Gyermekkoromban komoly gondot okozott, mit higgyek el abból, amit a felnőttek, az általam nagyra becsült emberek mondtak nekem. Akkor még azt hittem, hogy ha felnövök, minden számomra érthetetlen titoknak megtalálom a nyitját. Felnőttként azonban rá kellett döbbennem, hogy nemcsak én, hanem senki sem ismeri még számos dolog magyarázatát. És jóllehet valószínű, hogy a "megoldatlan rejtélyek" száma állandóan csökkeni fog, alighanem mindig maradnak ilyenek.
Nemrégen "hiteles" beszámolót hallottam egy olyan gondolatátvitelről (telepátiáról), amelynek során az üzenet küldője bármilyen utasítást - például sokjegyű számok pontos leírását - el tudott juttatni gondolatainak erejével a Föld másik végén ólombánya mélyén lévő partneréhez. Máig sem tudom, hogy ez hogyan lehetséges. De ijesztgettek már olyan - állítólag orvostól származó - tanáccsal is, hogy a szódavíz túlzott fogyasztása impotenciát okoz. Sokáig nem tudtam eldönteni, igyak-e szódavizet, vagy ne, s ha az igen mellett dötnök, mennyit ihatok. Azok a napilapok és folyóiratok pedig, amelyek a hírhedt bioritmussémával szédítettek és földrengés-előrejlezéssel tartottak sokkos állapotban majdnem egy egész országot, felkeltették bennem a gyanút, hogy az, amit komoly emberek mondanak és még komolyabb folyóiratok terjesztenek, nem minden esetben fedi teljes mértékben a valóságot.
De hogyan dönthetjük el, mi az egzakt materialista valóság, melyek a teljes meggyőződéssel hirdetett téveszmék, és - mert fel kell tételeznünk, hogy ilyen is előfordul - mi a tudatosan kiötlött szélhámosság vagy éppen vicc. Amikor nem jelzik külön a hírek terjesztésének célját, a különbségtétel többnyire igen nehéz. A gyakorlatra, a dolgok kipróbálására támaszkodó józan ész azonban a legtöbb esetben megbírkózik a feladattal. Úgy tetszik: nagyjából befejeződött a bioritmus- és a földrengésvita. elárulom azt is, hogy rendszeresen iszom szódavizet, és soha nem tapasztalom káros hatását. Nem vagyok viszont szakember a telepátiában és még sok más területen, s ezért mindeddig semmiféle támpontot nem találtam arra vonatkozólag, hogy számos, általam megmagyarázhatatlan esetről mit gondoljak.
Az az ötletem támadt, hogy - botanikus lévén - legalább saját szakterületemen ellenőrzöm a régebbi és az újabb gyanús földfedezéseket. Kollégámmal és jóbarátommal - dr. Fehér Tiborral, akit régóta hasonló problémák gyötörnek - számos "parabotanikai" és egyéb munkt áttekintettünk. Több ezer oldal elolvasása után rá kellett jönnünk, hogy vállalkozásunk kudarcra van ítélve: a számtalan tökéletesn megkomponált képtelenség tudomá yos cáfolatához volna szükség, mint amivel mi fendelkezünk. Úgy gondoltuk ezért, hogy egy kis történeti áttekintést és magyarázatt követően saját abszurd ötleteinkkel kiegészített válogatást adunk közre az elovasott anyagból, s arra buzdítjuk az olvasót, hogy mindig a józan eszére hallgasson, mielőtt elhinne valamit az olvasottakból.

Dr. Turcsányi Gábor Vissza
TARTALOM
Előszó (dr. Turcsányi Gábor) 5
A parabotanika gyökerei (dr. Turcsányi Gábor) 7
Gondolatolvasó sárkányfa 9
Figyeljék a kezemet, mert csalok 12
A növény: módosult állat 15
Kivágták a bűnös köldökét 17
Múzeumi "halottrendezők" 21
Boszorkánykenőcs 26
Lelkes és lelketlen növények (dr. Turcsányi Gábor) 29
Miből áll a lélek? 31
A velejéig romlott bogáncs 38
Horogra akadt lelkek 45
Zenerajongó növények (dr. Turcsányi Gábor) 51
Citeraszkóp 53
Pusztító rockzene 59
Értelemmel és érzelemmel telítve (dr. Turcsányi Gábor) 67
Balulüt számoló növényei 69
A nyehőce és a gilisztaszeletek 75
Növényi képességek (dr. Turcsányi Gábor) 81
Rettegnek a szúnyogtól 83
Föllelik a gyilkost 87
Erdő - csatasorban 90
Megérzik a közeledő veszélyt 94
Ultramodern termesztési módszerek (dr. Fehér Tibor) 99
Melyikbe harap a kukac? 101
Ősmagyarok és a sárgarépa 104
Növényi (elme)betegségek (dr. Fehér Tibor) 109
Sírnak a fájdalomtól 111
Fitoszexológia (dr. Turcsányi Gábor) 115
Hét hónapig tartó élvezet 117
Plátói szerelem 120
Epilógus (dr. Turcsányi Gábor) 127