Korok és stílusok a magyar népművészetben

„A ​magyar népművészet (ábrázoló és díszítőművészet) kutatása több mint százéves múltra tekinthet vissza Magyarországon. A puszta regisztráláson túlmenő, a gyűjtés, majd a bemutatás szintjére eljutó felfedezése a világkiállítások történetéhez kapcsolódott. Ennek következtében bizonyos fokig a kezdetektől fogva nemzetközi keretek között zajlott. A folytatás – különösen az utóbbi fél évszázadban – megítélése már közel sem olyan egyértelműen kedvező, mint a kezdeteké. Az anyaggyűjtés és a tudományos igényű feldolgozás nem eléggé átgondolt és rendszerezett, az elméleti szempontok pedig a magyar folklorisztika és néprajzi kutatás határterületeinek legkidolgozatlanabb kérdései.” (Részlet a könyvből)
A népművészeti tárgy sokféle művelődéstörténeti, gazdasági és művészi folyamat eredményeként jön létre. A kötet a népművészet tárgyait vizsgálva a magyar szakirodalomban először tesz kísérletet arra, hogy a művészi megformáltság alapján olyan támpontokat adjon a tájékozódáshoz, amelyek segítenek eligazodni a magyar népművészet csodálatos világában. A hivatásos művészetek stílusai és a népművészeti tárgyak stílusa közötti kapcsolatok évszázadok alatt alakultak ki. A befogadás, átalakítás, újjáteremtés nyomon követése érdekes „történetté” kerekedik az egyes fejezetekben. A kötetben remek fekete-fehér és színes képek segítik az érvelést.