Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Magyar néprajz V. (Folklór 1.) - Magyar népköltészet
- 876 oldal
- Kötés: cérnafűzött, keménytáblás papír védőborítóval
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Olvasatlan, csak a fotózás idejére kinyitott állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás".
Saját képekkel - Magyar néprajz 8/5. kötet - Ismertető: Kötetünk a széles értelemben vett népköltészetet mutatja be. Olyan alkotások rendszerezésére és elemzésére vállalkozik, amelyeket a nép teremtett, és a kollektív emlékezet őrzött meg évszázadokon át, s amelynek tehetséges előadóik és gyűjtőink munkáján keresztül jutottak el hozzánk.
A magyar folklórt összefoglaló kötetünk sok újdonsággal szolgál szerkezetében, felépítésében egyaránt. A verses epikáról, a balladáról és a lírai népköltészetről olvasható nagyívű fejezetek mellett bő teret kapnak a közismert népi prózai műfajok: a népmese és a népmonda, de az ún. kisműfajokról - az anekdotáról, a közmondásról és szólásról, a találós kérdésekről - is minden eddiginél teljesebb képet kapunk. A ráolvasás és a vallásos népköltészet gazdag anyagának, az igaz történetnek, a história műfajának és a népszokások költészetének bemutatása a népköltészetről alkotott eddigi ismereteinket gazdagítja, és önálló fejezettel jelentkezik a munkásfolklór, a munkásdal is.
A rendszerező tárgyalást sokrétű - esztétikai, szociológiai és történeti szempontú - értékelés egészíti ki. Így a kötet nemcsak a néprajz és a rokon tudományok művelői, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.- További ismertető: "Belelapozás". - - ---- Tartalom:
Előszó - Vargyas Lajos 5
Népmese - Banó István 7
Kutatástörténet 7
A népmese, mint népköltészeti műfaj 19
Hely, idő, emberek, társadalom a mesében 36
A népmese alműfajai 44
A magyar népmesekincs történeti rétegződése és nemzetközi kapcsolatai 64
A mese és hiedelemvilág kapcsolata - Erdész Sándor 79
Felső és alsó világok 81
Mitikus lények 84
Sárkány 84
Ördög 87
Boszorkány 91
Halál 92
Halott 92
Profán istenek 93
Allegorikus alakok 95
Ibykos darvai 97
Micbánné mondája 97
Táltosló 98
Állattá változás 100
Eredetmagyarázó monda - Nagy Ilona 102
Kutatástörténet 103
Katalógusok 106
Mítosz és eredetmagyarázó monda 107
Legenda és eredetmagyarázó monda 110
Mese és eredetmagyarázó monda 112
Történeti kialakulás 115
Az eredetmagyarázó monda élete 116
Magyar eredetmagyarázó mondák 117
A kozmikus és meteorológiai jelenségek eredete 117
Az ember és életkörülményeinek kialakulása 121
Az állatok eredete 127
A növények keletkezése 129
A hiedelemmondák rendszerezésének elvei. A mondai típus fogalma - Bihari Anna 133
Hiedelemmonda - Nagy Ilona 138
Fogalma, meghatározása 138
Hiedelemmonda és mese 139
Hiedelemmonda és hiedelem 141
A hiedelemmonda formai, szerkezeti vizsgálata 143
A hiedelemmonda hagyományozása 144
A hiedelemmondák kutatása, gyűjtése Magyarországon 145
Történeti monda - Lengyel Dénes 148
Anekdota - Sándor István 167
Műforma és előadás 167
Rokon műformák, műfajcsere 172
Anekdotakutatásunk 175
Vándoranekdota 178
Történeti rétegek 181
Ókori örökség 181
Exemplumhagyományok 184
Trufák 190
Parabiblikus és keleti elemek 195
Humanista facetiák 198
Anektoda és felvilágosodás 202
Az élő hagyomány 205
Helyi anekdoták 208
Közmondás és szólás (Proverbium) - Szemerkényi Ágnes 213
Elvevezés és meghatározás 213
Jelentés és szerkezet 0216
A proverbiumok használata 219
Elsődleges használat 220
Másodlagos használat 223
Helye a műfajok között 225
Fajtái 227
Története 232
Szóbeli rejtvények - Mándoki László 238
Elnevezések 238
Történeti adatok 238
Találósaink mennyisége, fontosabb gyűjteményei 240
A találósok stilisztikájához 242
A szóbeli rejtvények élete 244
Szóbeli rejtvényeink összehasonlító vizsgálata 245
Szóbeli rejtvényeink ma 250
Igaz történet, élettörténet, önéletrajz - Küllős Imola 251
A hagyományos népköltészet átalakulása 251
Az élményelbeszélések és igaz történetek műfaji jellemzői 253
Az élménytörténetek és igaz történetek típusai 256
Az igaz történetek és a folklór 258
Élettörténet - önéletrajz 259
A népballada-kutatás története - Kríza Ildikó 267
Népballada - Vargyas Lajos 278
Témák 280
Fölépítés 294
Emelkedettség - stilizálás 302
A fogalmazás stílusa 307
Eredet - időrend 309
Hősepikából örökölt elemek 310
Francia eredetű balladák 315
A francia átvételek tanulsága 338
Egymástól független egyezések 338
Más eredetű szövegek 339
Mikor, miért született a ballada? 340
Paraszti alkotás 345
Variálás, közös szövegtömbök 355
Új balladák 361
Területi különbségek 369
Legendaballada - Kríza Ildikó 372
Paraszti históriaköltészet - Takács Lajos 381
Műfaji sajátosság 381
A műfaj általános fejlődéstörténete 382
Históriások 384
A históriás és tevékenysége 384
A históriák megírása 385
A históriák előadása 387
Históriák 389
Históriai témák 389
A históriák kompozíciója 390
Énekkezdő sorok 391
Záróvers 392
A história továbbélése 393
Szóbeliség 393
A műfaj további alakulása, a hírvers 395
A hősének maradványai népköltészetünkben - Vargyas Lajos 398
A magyar népdalkutatás története - Küllős Imola 414
Mit nevezünk népdalnak? 414
Áttekintés a népdalok gyűjtéséről és vizsgálatáról 419
A "felhívások kora", 1782-1848 419
A gyűjtés évtizedei, 1863-tól a századfordulóig 421
A zenefolklorisztika kibontakozása, 1905-1945 423
A szövegfolklorisztika munkálata 1945-től napjainkig 425
Lírai népköltészet - Vargyas Lajos 427
Variálás és fölépítés 428
Tartalmi csoportok 443
Népi műfajok 465
Formai csoportok 466
A forma külső keretei 473
Sorismétlés 473
Rím 475
Refrén 476
Belső forma 477
Szimbolika 477
Természeti kezdőkép 497
Áttételes fogalmazás 504
Gesztus-költészet 507
Irreális képek 510
Szürreális képek 511
Emberközpontúság 512
Párbeszédes előadás 513
"Ál-epika" 514
Szókimondó szövegek 516
Emelkedett-stílus 517
Népi líra - irodalom előtt 518
Időrend 523
Honfoglalás előtti örökség 523
Középkori szövegek 526
16. századi szövegek 534
17. századi szövegek 536
18. századi szövegek 545
19. századi szövegek 555
A népdal új stílusa 562
A népszokások költészetének definíciója - Dömötör Tekla 566
A kutatás története 566
Rítusénekek 569
A napfordulók rítusénekei 571
A naptári év más szokásaihoz és az emberi élet fő fordulóihoz fűződő rítusénekek 575
Dallam nélküli mondókák, rigmusok, köszöntők 576
Prózai szövegek 577
Népi színjátékok 577
Bohózat 582
A gyermekkor költészete - Tátrai Zsuzsanna 584
A műfaj meghatározása, kutatástörténete 584
Mondókák 586
Szórakoztató, oktató, nevelő, szoktató mondókák 587
A természeti és társadalmi környezettel való kapcsolatott tükröző mondókák 589
Mondókák a gyermekjátékokban 595
Mondókák a jeles napi köszöntő szokásokban 599
Dramatikus jellegű játékszövegek 599
Lírai játékdalok 603
A gyermekkor költészetének főbb jellegzetességei 608
Siratóének - Károly S. László
Módszertani bevezetés 611
A siratás hiedelemfunkciója, szerepe a halotti-temetési szokásrendben 613
Funkcióváltás, funkcióvezetés, paródiák 615
A siratás helyi (népi) terminológiája 615
A siratószövegek főbb alkotóelemei, motívumkincse 616
A siratóénekek alkotás- és előadásmódja, főbb típusai, rétegei egy siratón belül 628
Összegzés és kitekintés 631
Ráolvasás - Pócs Éva 633
A ráolvasás műfaja 633
A ráolvasások kutatása 636
A ráolvasás használata 638
A ráolvasás működése 641
A magyar ráolvasások rendszerezésének elvei 642
A magyar ráolvasások szövegcsoportjai 645 Archaikus népi imádságok - Erdélyi Zsuzsanna 692 A műfaj kutatásának története 693 A műfaj előkerülése, befogadása 699 A műfaj jellemzői 704 Eredet, történeti rétegek 720 Munkásfolklór - Nagy Dezső 749 A munkáshagyomány-kutatás története 749 A hazai agrárszocialista mozgalmak költészete 750 Az agrárszocialista népköltészet tematikus csoportjai 751 Az ipari munkásság szellemi hagyományai 759 Összefoglalás 771 Bibliográfia 773 Rövidítések jegyzéke 845 Személynévmutató 847 Helységnévmutató 861 Képek jegyzéke 867