Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Heves megye népművészete (Népművészeti örökségünk)
- 605 oldal
- Kötés: cérnafűzött, keménytáblás kiadói, aranyozott
- hibátlan, olvasatlan példány
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Olvasatlan, csak a fotózás idejére kinyitott állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". Színes fotókkal, rajzokkal illusztrálva. Angol nyelvű összefoglalóval.
Saját képekkel - Ismertető: TÁJ ÉS NÉPESSÉG, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
A megye területének alakulása
Heves megye mai területe Szent István államszervezésének idején az Aba Sámuel uralta vidéken 1010 után létrejött Újvár megyéhez tartozott. Ennek központja Abaújvár földvára volt, s onnan igazgatták a hevesi részeket is. Heves vármegye kialakulása a 13. század első felében kezdődött meg a hevesi földvár mint korai ispáni központ körül. „Hevesújvármegye" királyi ispánságból szerveződött a nemesi önkormányzatú vármegye, amelynek önállóságát 1323-tól számíthatjuk. Korai határai északon átnyúltak a Mátra gerincén, keleten az Eger patak, nyugati irányban a Zagyva választotta el a szomszédos vármegyéktől, s délkeleten a „kemeji részek" eredetileg a Berettyó és a Sebes-Körös mocsarakig húzódtak. A Tisza mentén a megye legdélibb pontja Szolnok környékén volt. A Nagykunság és Jászság jól lehatárolható területe a 15. század végén levált Heves vármegyéről, majd a 16. században következtek be a jelentős területi változások. A török terjeszkedésével az 1569. évi 52. tc. szerint az elfoglalt Külső-Szolnok vármegye magyar közigazgatását és bíráskodását a még meg nem hódolt Heves megye látta el. Eger török kézre kerülése - 1596 - után a megalakult egri vilajet Pest megye kivételével az egész Duna-Tisza közét, a Jászságot, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegyék teljes területét felölelte. Eger 1687-es török alóli felszabadulása után a Jászság és a Kunság autonóm terület lett, a kettős megye pedig az 1569. évi állapotnak megfelelően Heves és Külső-Szolnok vármegye néven alkotott egy közigazgatási egységet. Területe 6739,8 km2, lakossága 321 537 fő volt 1868-ban. 1876-ban a kettős megye felbomlásával létrejött Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegye. Ennek következtében 3801,52 km2-re csökkent a megye területe, majd 1884-ben ide csatolták Borsod megyéből Felsőtárkány községet.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Táj és népesség, gazdaság és társadalom (Petercsák Tivadar) 5
Mesteremberek, specialisták, háziiparosok, manufaktúrák (Petercsák Tivadar) 47
Település, építkezés (Veres Gábor) 73
Lakáskultúra (Veres Gábor) 125
A háztartás tárgyai (Gy. Gömöri Ilona) 173
Cserép-, keménycserép- és üvegedények (Gy. Gömöri Ilona) 203
A paraszti gazdálkodás tárgyai (Petercsák Tivadar) 241
Pásztorfaragások (Cs. Schwalm Edit) 279
Szőttesek, hímzések (Cs. Schwalm Edit) 311
Viselet (Cs. Schwalm Edit) 371
A népszokások tárgyai (Császi Irén) 467
A vallásos élet színterei és tárgyai (Császi Irén-Gy. Gömöri Ilona) 513
Folk Art in Heves County
Irodalom 591
A Dobó István Vármúzeum adattárából felhasznált gyűjtések 601
Rövidítések 603
