Művelődés és politika TANULMÁNYOK, BESZÉDEK, JEGYZETEK Az igazi magyar hagyomány

ELŐSZÓ
Az itt közreadott néhány részletezőbb tanulmány, valamint cikkek, beszédek, jegyzetek, különböző politikai, művelődéspolitikai feladatok megoldása közben, nemzetünk változó történeti pillanataiban készültek. Ez bizonyára meg is mutatkozik munkámnak nemcsak szerkezetében, hanem mondanivalóján is, mégis, gondolom, inkább hasznára, mint kárára azoknak, akik ebből a kis kötetből is megismerni kívánnák a felszabadítás utáni politikai harcoknak s építő munkának egynéhány fejezetét. Ezek a cikkek, tanulmányok, különböző alkalmakkor elmondott beszédek harc közben, harci célok megvalósításáért születtek. Kettős harcban: a Kisgazdapárt jó-ideig kisebbségbe szorított balszárnyának harca közben, a pártba befurakodott jobboldali, ellenforradalmi elemekkel, a nyugati imperializmus ügynökeivel. Ha e könyv nem is ennek a harcnak a dokumentumait adja elő, de eseményei bizonyára érződnek e lapokon is. Másrészt az új művelődéspolitikáért, a klerikális reakció ellen folytatott harcban születtek ezek az írások, beszédek. Világos, hogy e küzdelem különböző fázisai, eseményei változásukban, fejlődésükben mutatkoznak az egymást követő lapokon. A változás, fejlődés elemei megmutatkoznak úgy, hogy egy-egy kérdést, egy-egy tételt a következő lépésnél már élesebben, pontosabban exponálják, de fordítva megmutatkozhatnak abban is - s nem lenne becsületes ezt tagadni - hogy nem egyszer fogalmazásunk engedékenyebbnek tetszik a kelleténél. Ma már nem egyszer úgy tűnhetik előttünk, hogy keményebben kellett volna szólnunk. Mégsem változtattam (néhány jelentéktelen stiláris módosítást nem számítva; bár nem egyszer a rögtönzött beszéd stíluszökkenőit is változatlanul hagytam) a szövegen. Ma, a népi demokrácia nagy eredményei láttán, sorozatos győzelmei után, természetesen sokaknak úgy tűnik, hogy kár volt a kompromisszumok látszatát megengedni, akár csak egy-ízben is, kár volt az óvatosabb fogalmazás. De ha a dátumokat tekintjük, a Kisgazdapárt jobbszárnya elleni harc idejére gondolunk, a klerikális reakció elleni harc dátumaira, akkor érthetővé válik, hogy nem engedményekről, megalkuvásról volt itt szó, hanem mindenkor az adott helyzet lehetőségeit kellett mérlegelnünk, cselekvés, vita közben egyaránt. Vissza
TARTALOM
Bevezető 7
1.
Az igazi magyar hagyomány: 1848 13
Ezért harcolt Európa? 18
Új magyar köznevelés 22
A magyar köznevelés kérdései 47
Mit várok a magyar ifjúságtól? 53
Művelődéspolitikánk alapelvei 56
Felszólalás a Köznevelési Tanács ülésén 87
Költségvetési beszéd 98
Költségvetési zárószó 136
Román-magyar kulturális egyezmény 143
Bolgár-magyar kulturális egyezmény 153
Lengyel-magyar kulturális egyezmény 158
Kossuth-díj 166
Felszólalás a Diákparlamentben 172
Tanulj többet! 178
Eötvös József-emlékbeszéd 182
Felszólalás a Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülésén 193
A Papnevelő Intézet jubileuma 215
Az MDP programm-nyilatkozata 219
Felszólalás az iskolaállamosítási vitában 222
Felszólalás a pedagógus-nagygyűlésen 257
Beszéd a IV. egyetemes nevelésügyi kongresszuson 262
A Nagy Tanév első órája 276
A Pedagógus-Világkongresszus résztvevőihez 279
Évnyitó beszéd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 282
Kenesi Kisgazda-beszámoló 290
A szlovák iskolaügy Magyarországon 313
2.
A Magyar Rádió húsz éve 323
Az 50 kw-os adóállomás avatása 328
3.
A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Szegeden 335
Orosz zeneszerzők hangversenye 340
Úti jegyeztek 344
Két nap Sztálingrádban 355
4.
Irodalom és politika 369
József Attila 379
Radnóti Miklós születésnapján 384
Dési Huber István 391
Tiltott művek zenekari hangversenye 395
Reitzer András emlékezete 397