Aranyosszék népköltészete I-II. - Saját kép.

Jelen gyűjtemény megszerkesztését több okból éreztem fontosnak. Orbán Balázsnak A Székelyföld leírása című monografikus munkáján kívül Aranyosszékről először és utoljára 1883-ban készült néprajzi (folklór) monográfia. Erdély többi néprajzi régiójához viszonyítva a sajtóban is jóval ritkábban esik szó erről a tájegységről. A gyűjtemény célja árnyalni, újrarajzolni, korrigálni az érdeklődők számára az Aranyosszék-képet; 2. olvasmányt nyújtani Aranyosszék múltjával, társadalmával és kultúrájával kapcsolatosan; 3. felvetni néhány aktuális szakmai kérdést, és válasz-kísérletet fogalmazni ezekre. A kutatás, a forrásfeltárás több téren történt. Évtizedeken keresztül benne éltem az aranyosszéki társadalomban. Így a mindegyre előbbukkanó kulturális tényeket, megfigyeléseimet folyamatosan regisztráltam. Az 1990-es évek közepén két éven keresztül intenzív terepmunkát végeztem az összes aranyosszéki településen. Ezzel egy időben kerestem meg a levéltárakban (Kolozsvár, Budapest) lappangó korábbi kéziratos gyűjtéseket, valamint a sajtóban és különböző kiadványokban megjelent, Aranyosszékkel kapcsolatos szövegeket. A gyűjtemény ily módon Aranyosszék utóbbi száz éve (orális és írott) hagyományának keresztmetszete, antológiája. Tematikusan a kötet a következő területeket érinti: a történelmi emlékezet szerveződése (mondák, igaztörténetek, élménytörténetek, falutörténetek; a 20. század történelmi eseményeinek narratív feldolgozásai); népballadák; narratívumok (népmesék, igaztörténetek, hidelemmondák); proverbiumok; találósok és beugratók; táncszók; erkölcsi és higiéniai regulák; verses levelek; feliratok (harang-, templomi, temetőbeli feliratok); vallásos és mágikus szövegek (imák, ráolvasások); csúfolók; a rituális beszéd alkalmai (a kalendáris ünnepekhez kötődő rituális szövegek); az átmeneti rítusok szövegei. E felsorolás jelzi, hogy a kötet túllépi a korábbi folklórmonográfiák szerkezetét (feliratok, regulák, igaztörténetek stb.). Külön fejezet mutatja be Aranyosszék felfedezésének I50 évre terjedő irodalmát. A gyűjteményhez jegyzetek, név- és helymutató, valamint irodalomjegyzék kapcsolódik.A fényképeket Szabó Tamás fotóművész készítette, a dallamok lejegyzését Schneider Arnold végezte.