Magyarország ethnographiája

Magyarország ethnographiája, természet szerint, valamennyi népet tárgyal, mellyek a területén laknak; s minthogy a jelen állapot a mult idők eredménye, azon népek általános történeteit is elő tartoznék adni. Ebben mégis határt kénytelen magának szabni. Németek, szlávok, zsidók stb. másutt is nemcsak nálunk laknak: nem ide valók tehát azoknak ős és általános történetei, hanem csak az itt lakók különös, azaz magyarországbeli viszontagságai, mellyek társadalmi szereplősöket jellemzik. Más tekintet alá veendő a magyar nemzet, mert annak eredetét, alakulását, viszontagságait kutatni Magyarország ethnographiájának első feladata. — De az oláh nép is nyomós előttünk; sőt mint a szemünk láttára keletkező és alakuló nép az általános ethnographiában is tanulságosabb sok más népnél, a mellyek eredetét és fejlődését úgy fokrul fokra nem lehet követni, mint az oláhét. A mint én felfogom a népet és nemzetet, abban az anthropologicus vagy inkább zoologicus leírások igen keveset nyomnak. Nem az agy idomai, nem a hajnak növése, nem a bőrnek szine teszi az embert, a népet, hanem a nyelv ós a társadalmi lét. Ethnographiámban tehát igen kevés hely jut annak, hogy miféle állatban mutatja a természet az embert: annál több jut annak, hogy millyennek mutatja ott a történelem, vagyis, millyennek mutatja maga magát. Avval nem dicsekhetem, hogy minden jellemzőt, mit a történelem nyújthat, felhoztam, de azon voltam, hogy csak bizonyosat adjak. Azért mellőztem egy és más nézetet, a mellynek históriai alapját nem látom. Tökéletes munkát nem adhattam, de azt reményem, hogy kis nyomás-utat hagytam, mellyen jobb járás lehet ezentúl. Hunfalvy Pál.