A népi erdőkiélés történeti formái

A Bakony sok évszázados népéletéről ad összefoglaló képet a könyv. Áttekinti a vidék történelmét: szól az Árpádok korában kialakuló közigazgatási szervezet egy eltűnt intézményéről, az ún. bakonyi erdőispánságról, a benne helyet foglaló királyi szolgáló népek társadalmáról. Felidézi a török idők viszontagságait, az elvadult, kifosztott tájat s a felszabadító harcok után a XVIII. század elején megindult telepítések mozgalmas társadalmi, gazdasági folyamatait.
Képet rajzol azokról a gazdasági tevékenységekről, amelyek a lakosság életfenntartását a szántóföldi termeléssel párhuzamosan szolgálták. Az erdő nyersanyagbázisaira támaszkodó erdei iparok - szerszámkészítés, szénégetés, hamuzsírfőzés stb. - mellett szól az erdei állattartásról, népi vadfogásról, gyűjtögetésről is, amelyeknek együttes gyakorlását a régi magyar nyelv az,,erdőkiélés" fogalomkörébe sorolta. A gazdag szóbeli adatközlésre, kéziratos és levéltári forrásanyagra épülő szöveget rajzok, térképek és fényképek teszik szemléletessé