Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
2 397 din.
Várható szállítási idő
17 munkanap.

Ardzsuna dilemmája

L'Harmattan Kiadó, 2009
  • 360 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Atticus

Reszocializáció és legitimáció egy magyar Krisna-hitű közösségben

Ha a Krisna-hívők kizárólag hirdetőoszlopokon népszerűsítenék programjaikat, valószínűleg csak egy lennének a sok megváltást ígérő plakát között. Ők azonban már megjelenésükkel is tudatosan felhívják magukra a figyelmet (ahogyan ők mondják: az öltözékükkel is prédikálnak); bekopognak lakásunkba, megszólítanak az utcán, adományt kérnek az ételosztásra, és könyveket, szórólapokat adnak a kezünkbe, melyekben meghívnak minket egy Krisna-templomba "egy napra, egy hétre vagy egy életre".

A Krisna-hívők nemcsak az indiai vallást követik, hanem az indiai életmód egy szakrálisnak tekintett változatát is igyekeznek átvenni, a gyakorlatban megvalósítani. Ez a kísérlet és megvalósulása a néprajzi−kulturális antropológiai kutatás fókuszába vonja a közösséget. A kulturális sokféleséget idegenben és itthon egyaránt vizsgáló antropológia számára a krisnás mozgalom egyszerre jelenti az egzotikumot, az idegen kultúra kutatását, és a saját kultúra vizsgálatát is. Ugyanakkor tudományunk olyan témái, mint a kultúrák találkozása és egymásra hatása, adaptáció és enkulturáció kérdései, itt sajátos vetületbe kerülnek, hiszen az idegen kultúrát ebben az esetben külső kényszer nélkül, önálló döntés eredményeképpen adaptálja egy csoport, az átvétel gyakorlatilag az átvett világkép és értékrendszer "bennszülöttjeivel" való találkozás nélkül történik meg, és a nyugati Hare Krisna mozgalom az indiai Krisna-hit revitalizálójának tekinti magát. Ez az átvétel az egyének részéről kultúraváltást kíván meg; az indiai kultúra idegensége pedig az átvett életvezetésnek a befogadó szociokulturális környezethez való alkalmazását teszi szükségessé.
Könyvem megírásakor e néhány speciális, ugyanakkor az egész krisnás életvilágot meghatározó probléma (kultúraváltás, adaptáció, és az ezeket biztosító legitimációs keret) megértésére és megértetésére törekedtem.

Könyvem eredményei remélhetőleg hasznossá válnak más alternatív vallási- és életmódközösségek tudományos vizsgálatában. Másfelől remélem, hogy – a laikusok számára is – izgalmas bepillantást enged egy, a magyar kultúrában idegennek tekintett vallási csoport életébe.