Fejezetek az Ecsedi-láp gazdálkodásához (Studia Folkloristica et Ethnographica)

Saját képekkel - Studia Folkloristica et Ethnographica 8 - A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének kiadványa - Szerkeszti: Ujváry Zoltán - Munkatárs: Dám László - A Szatmár-kutatás története, eredményei
Az egyik közelmúltbeli néprajzos-múzeológusi továbbképzésen Orosz István a helytörténet és a néprajz összefüggéséről szólva, a tájtörténeti kutatásokban jelölte meg a jövő feladatát.1 A tájtörténeti kutatás tárgyát tekintve pedig oda jutott el fejtegetéseiben, hogy a kutatandó, kutatható táj nálunk, magyaroknál leginkább a történeti megye lehet. Az a terület, ami részint eredeti szervezését és szerveződését, majd pedig a maga keretei, szervezeti formái közt megtett sajátos gazdasági-, társadalmi- és kulturális fejlődést tekintve a századok folyása alatt tájjá formálódott, lakossága pedig többé-kevésbé önálló csoporttá alakult. Jól igazolja Orosz István véleményét Szatmár megye esete is, ami hasonlóan a Tiszántúl másik nagy, történelmi megyéjéhez, Biharhoz, az idők folyamán tájjá, lakói pedig sajátos népcsoporttá váltak. Különben erre a megállapításra jutottak Kosa László és Filep Antal is a magyar nép táji-történeti tagolódásáról írt összefoglalásukban.2 A két megye, Szatmár és Bihar közt e tekintetben is igen sok a hasonlóság. Mindkét megye ősi alakulat. Mind Bihar, mind Szatmár megye földrajzilag két nagy, egymástól merőben eltérő részre tagolódik; alföldi- és hegyi részre. Továbbá abban is megegyeznek, hogy alföldi részeiket a honfoglalás óta magyarok lakják, míg a hegyes részeken főleg románok élnek. Mindkét megye egy-egy folyó völgyét követve (Biharnál a Köröst, Szatmárnál a Szamost) peremterületen létesült, földrajzilag átmeneti terület. - További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
I. BEVEZETÉS.. 5
A Szatmár-kutatás története, eredményei 5
Az Ecsedi-láp vidéke, a Rétoldal néprajzi kutatása 9
II. A RÉTOLDAL FÖLDRAJZI VISZONYAI 37
Az Ecsedi-láp keletkezése 37
Az Ecsedi-láp alakja, fekvése, kiterjedése 42
Az Ecsedi-láp vidéke, felszíni viszonyai, talaja, éghajlata.. 45
A Rétoldal, az Ecsedi-láp környékének települései 65
HL A RÉTOLDAL FÖLDMŰVELÉSÉRŐL 69
Földművelés a lecsapolás előtt 69
Irtásgazdálkodás a láp környékén 78
A láp kitaposása 84
A kizsombokolt földek hasznosítása 85
A földművelés Tyúkod községben 88
A láp égetése 90
Határhasználat Szamossályiban 93
A szamossályi szántóföld művelése, trágyázása 93
A földművelés eszközei 94
Földművelési módok 95
A termesztett növények 96
A búza termesztése 97
A búza betakarítása 99
A búza cséplése, tisztítása, tárolása I03
A búza őrlése és felhasználása 104
Árpa, zab, rozs termesztése 105
Kapás takarmánynövények termesztése 106
A pillangós takarmánynövények 109
A kender termesztése és felhasználása 111
IV. A GAZDÁLKODÁS SZÍNTERE ÉPÍTMÉNYEI...115
A lápkörnyéki parasztudvarok 115
A csűr 124
V. AZ ECSEDI-LÁP VIDÉKE GAZDÁLKODÁSÁNAK LÁPI VONATKOZÁSAI 129
A téli láp 129
A nádvágás Tyúkodon 134
A gyékény 137
A láp tavasszal és nyáron 138
A gyógynövények alkalmazása 152
Tojásszedés, rucázás 160
A hal és csík Tyúkodon 163
Vadászeszközök és vadfogási módok a lápvidéken 165
Csíkászás Kocsordon 171
VI. ÖSSZEFOGLALÁS 179

- - Német és szlovák nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalóval. Több fekete-fehér fotóval illusztrálva.