Kérdések - válaszok

TARTALOM
Előszó 9
Bevezetés 11
A szövegfogalom értelmezése 15
1. kérdés: Mit célszerű szövegnek neveznünk? 18
2. kérdés: A szövegszerűség mennyiben adott komplex jelekhez rendelt külső tulajdonság, és mennyiben azok belső (inherens) tulajdonsága - ha az egyáltalán? 24
A szövegtani kutatás diszciplínakörnyezete (Szövegtanok-a szövegtanok alkalmazási területei) 27
1. kérdés: Mi az előnye és mi a hátránya a szövegtan szakkifejezés használatának? 27
2. kérdés: Melyik az a (maximális) diszciplínakörnyezet, amelyben a szövegtani kutatás elhelyezendő? 29
3. kérdés: Mi határozza meg egy szövegtan jellegét? 30
4. kérdés: Milyen jellegű szövegtan(ok) létrehozására célszerű törekedni? 34
Az általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozása 39
1. kérdés: Mivel járul hozzá a szemiotika egy általános szemiotikai szövegtani interdiszciplináris megalapozáshoz (I.)? 39
2. kérdés: Mivel járul hozzá a kommunikációelmélet egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 47
3. kérdés: Mivel járul hozzá a pszichológia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 49
4. kérdés: Mivel járul hozzá az antropológiai hermeneutika egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 50
5. kérdés: Mivel járul hozzá a tudásszociológia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 54
6. kérdés: Mivel járul hozzá a filozófia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? 55
7. kérdés: Mivel járul hozzá a szemiotika egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához (II.)? 57
Az általános szemiotikai szövegtan és szövegtani társtudományai 61
1. kérdés: Mivel foglalkoznak a verbális szövegek hagyományos értelemben vett szövegtani társtudományai (a poétika, a narratológia, a retorika, a stilisztika, stb.)? 61
2. kérdés: Mivel foglalkoznak (mivel kell, hogy foglalkozzanak) a multimediális szövegek szövegtani társtudományai? 63
3. kérdés: Mi kellene, legyen a tárgya, célja és módszere a szó- és gondolatalakzatok (autonóm) elméletéhez? 65
4. kérdés: Melyek a tipológiai jellegű szövegtani társtudományok, és mik azok globális feladatai? 66
5. kérdés: Milyen jellegű szövegtani társtudomány a stilisztika, és melyek globális feladatai? 68
6. kérdés: Milyen jellegű (szövegtani) társtudomány az esztétika, és melyek a globális feladatai? 69
A verbális szövegek szemiotikai szövegtana és a nyelvészet 71
1. kérdés: Mivel indokolható a "verbális szövegek" szakkifejezés használata? 71
2. kérdés: A verbális nyelvek "megformáltság-központú" nyelvészetének milyen két fő ágát célszerű megkülönböztetni? 72
3. kérdés: Melyek a verbális nyelvek nyelvészeti tudományágainak lexikogrammatikai szektorai? 76
4. kérdés: Mi a rendszernyelvészet lexikogrammatikai szektorának tárgya, célja és módszere? 80
5. kérdés: Mi a lexikogrammatikai szektor tárgya, célja és módszere a rendszer elemei használata nyelvészetének keretében? 81
6. kérdés: Mi a rendszernyelvészet verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere? 83
7. kérdés: Mi a verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere a rendszer elemei használatának nyelvészetében? 84
8. kérdés: Mi a szövegnyelvészet lexikogrammatikai szektorának tárgya, célja és módszere? 85
9. kérdés: Mi a szövegnyelvészet verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere? 90
10. kérdés: Mi a szövegtudományok diszciplínakörnyezete figyelembe vételének funkciója a kutatásban és oktatásban? 93
A verbális szövegek kreatív megközelítése szemiotikai szövegtani keretben 95
1. kérdés: Mi a kreatív gyakorlatok végzésének/végeztetésének elsődleges célja, és e gyakorlatok milyen típusai között lehet/célszerű különbséget tenni? 95
2. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójának vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? 97
3. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójának rendelhető nyelvi formai felépítés vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? 102
4. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójának rendelhető nyelvi jelentéstani felépítés vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? 106
5. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójához rendelhető (valóságos vagy képzelt) világdarab vizsgálatánál figyelembe kell venni? 111
6. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyek egy verbális szövegből és a vele intertextuális kapcsolatba hozható szövegekből létrejövő szövegcsaládok vizsgálatánál figyelembe kell venni? 114
7. kérdés: Mi a kapcsolat a kreatív gyakorlatok "kreatív-produktív" és "kaleidoszkopikus" típusú gyakorlatai között? 117
A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben 119
1. kérdés: Mik az analitikus szövegmegközelítés általános vezérlő alapelvei? 119
2. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásánál mit mondhatunk annak vehikulum-imágójával kapcsolatban? 121
3. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásánál mit mondhatunk annak formációjával és sensusával kapcsolatban? 122
4. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásakor mit mondhatunk annak relátum-imágójával kapcsolatban? 135
A szemiotikai szövegtan mint egy studium generale egyik alapeleme 141
1. kérdés: Mit nevezünk Studium generale-nak? 141
2. kérdés: Milyen Studium generale funkciót tölt/tölthet be a szemiotikai szövegtan az interdiszciplináris alapozás tudományaival való kapcsolatában? 143
3. kérdés: Milyen Studium generale funkciót tölt/tölthet be a szemiotikai szövegtan a nyelvészeti tudományokkal való kapcsolatában? 145
4. kérdés: Milyen Studium generale funkciót tölt/tölthet be a szemiotikai szövegtan a szövegtani társtudományokkal való kapcsolatában? 146
5. kérdés: Milyen Studium generale funkciót tölt/tölthet be a szemiotikai szövegtan az alkalmazási területekkel való kapcsolatában? 147
6. kérdés: Mi az első lépés a multimediális kommunikáció (a multimediális kommunikátorok) elemzése felé? 148
Kitekintés 151
Bibliográfia 155
Név- és tárgymutató 161