A pogány kísértés

FÜLSZÖVEG
Az emberiségnek alapszükséglete, hogy értelmet keressen a világban. Az Amerikában élő Molnár Tamás professzor szerint ezt a szükségletet csakis mítoszok és szimbólumok elégíthetik ki, amelyek közvetítenek a tapasztalaton túli valóság és az emberi élet között. Bár ezek a mítoszok és jelképek eredetileg a keresztény világkép alkotóelemei voltak, az egyház, ahogy fokozatosan az ésszerű gondolkodás hatalmát kezdte hangsúlyozni, fokozatosan kiszorította őket. Bár az "ésszerű" kereszténység bizonyos igazságok felfedezésére képes, a racionális igazság sohasem elegendő ahhoz, hogy az egyén megerősítse hitét egy megváltó Istenben. A racionális és mítoszaitól megfosztott kereszténység az embereket arra készteti, hogy máshová forduljanak mítoszokért és szimbólumokért. Molnár szerint a kereszténység történetében mindvégig jelen vannak a pogány gondolkodás elemei, s ez különösen a huszadik században válik erőteljessé, amikor a civilizált nyugaton sokan a pogány mítoszokban és új okkultizmusban keresik a kereszténységből hiányzó értelmet. A pogány kísértés leküzdésének egyetlen módja: visszaadni a mítosznak és a szimbólumoknak a hitben játszott létfontosságú szerepüket.
Molnár Tamás nemzetközi hírű filozófust, a Yale Egyetemen nyugalmazott tanárát idén Széchenyi-díjjal tüntették ki. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 7
A pogány-keresztény konfliktus 11
A konfliktus 11
A pogány bölcs 28
A bölcs és a szent 50
A pogány újjészületés 67
A keresztény deszakralizácó 101
Új pogányság 137
Az egiystenhit kritikája 137
Az új pogányság és a modern értelmiségiek 157
A mítosz mint modell: új pogányság az antropológiában és a lélektanban 158
Új jövőt építeni: új pogányság a természettudományban 165
Az irodalmár mint bölcs: az új pogányság a modern irodalomban 170
Az új okkultizmus 181
A kereszténységtől a pogányságig 209
A kereszténység deszakralizációja 227