Ógermán ​világkép

A ​kiadvány Karl Gustav Paul Christoph Neckel (1878. január 17. – 1940. november 24.) professzor, germán és skandináv középkorkutató két tanulmányát tartalmazza, amelyek színes, összefoglaló képet festenek a germán hagyomány világnézeti alapvetéseiről, a sorsba vetett hitről, a sors elleni, becsülendő küzdelemről, a világ teremtéséről és annak pusztulásáról, a kereszténység előtti germán vallásról, a germán istenekről, az istenek és az emberek viszonyáról, barátságáról, küzdelmeikről.

„Germánia veszélyekkel és bizonytalansággal teli föld volt. A természet áradásokkal és vándordűnékkel fenyegette a valószínűleg még teljesen védtelen partokat, az őserdő ragadozók tömkelegének adott otthont, kitaszítottak garázdálkodtak, az ember sehol sem lehetett biztonságban a zsákmányra éhező csapatok vagy földet kereső népek támadásaitól, s számtalanul voltak olyanok, akik nyílt vagy szunnyadó ellenségeskedésbe bonyolódtak közelebbi vagy távolabbi szomszédjaikkal. Az efféle körülményeknek Ragnarök-hangulatot és Ragnarök-képzeteket kellett kelteniük. Ha az egyes települések előbb-utóbb áldozatul estek az elemeknek vagy az ellenségnek, miért járt volna jobban az egész világ? A germánok azonban nem húzták be fülüket-farkukat sóhajtozva és panaszkodva a sors csapásai miatt, hanem egyenesen szembeszálltak velük, eltökélten, hogy elhárítják, vagy ha az ellenség felülkerekedett rajtuk, becsülettel estek el, s e férfias dac volt számukra az élet valódi gyönyöre. Isteneik, akik a barátaik is voltak, szintén így gondolkoztak. Az ellenszegülés számukra is magától értetődő volt, nem pusztán az ígéretes, hanem még inkább a kilátástalan küzdelmekben.”