Szabadság és fenomenológia

Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS 2. A FENOMENOLÓGIAI MÓDSZER KÉRDÉSEI 2.1. A filozófiai tárgymegragadás módjai Husserlnél és Heideggernél 2.2. Heidegger Husserl-kritikája és a létkérdés 2.3. Egy kapcsolat vége. Husserl széljegyzetei a "Lét és idő"höz 3. METAFIZIKA ÉS SZABADSÁG A FENOMENOLÓGIÁBAN 3.1. A metafizika kezdetének kérdése Heidegger 1929/30-as előadásaiban 3.2. Önazonosság és szabadság Husserlnél és Heideggernél 3.3. A metafizika problémája Husserlnél és Heideggernél 4. TÖRTÉNETISÉG ÉS FENOMENOLÓGIA 4.1. A történelem szerkezete a késői Husserl filozófiájában 4.2. Kis mese a legutolsó nagy történetről Szinopszis Edmund Husserl és Martin Heidegger kapcsolata kivételes helyet foglal el a nyugati gondolkodás történetében. Élete egy-egy időszakában mindkét szerző intenzíven foglalkozott a másik gondolati teljesítményeivel, keményen és élesen vitatta azt, és emellett mindketten képesek voltak arra is, hogy tanuljanak a másiktól. E heves összecsapás tétje többek között az volt, hogy lehetséges-e, illetve mi módon lehetséges a filozófiai gondolkodást biztos alapokra helyezni, képes-e a filozófia az élet, az emberi egzisztencia számára hiteles módon megnyilatkozni, továbbá képes-e a filozófus a számára történetileg adott, konkrét életszituációk egyediségét és az átfogó elméleti törekvésekből fakadó követelményeket egységes filozófiai koncepcióban érvényesíteni. A kötet tanulmányai két alapvető szempont figyelembevételével kísérlik meg a két gondolkodó munkásságát összevetni és konfliktusukat értelmezni. Az egyik szempont a szabadág problémája. Az emberi szabadság kérdése a praktikus és elméleti filozófiai törkevések metszéspontját jelenti, s e két törekvés összefüggése és összekapcsolása mindkét gondolkodó számára kulcskérdés volt. A másik értelmezési szempont pedig az, hogy miként jelenik meg a metafizikai gondolkodás teljességigénye a két filozófus gondolatvilágában, s milyen töréspontok, feszültségek lépnek fel éppen e teljességre valótörekvés következtében.