Mangánércbányászat Úrkúton (1917–2017)

Jelen könyv iránti igény a 90-es évek végén fogalmazódott meg, amikor a színes fotókkal és földtani szelvényekkel gazdagon illusztrált dél-afrikai Postmasburg Kalahári mangántelepeket bemutató kötetek napvilágot láttak.
Az elmúlt évek, különösen 2000 után, bővelkedtek az úrkúti és eplényi ércesedésről szóló könyvekben, tudományos cikkekben és kéziratos munkákban, mind az ipari, mind a kutatási témakörökben. MTA doktora fokozat, egyetemi tudományos diákköri kutatások, BSc és MSc szakdolgozatok, valamint PhD értekezések sora készült el. Ezek a munkák összefoglalták a korábbi kutatásokat és beszámoltak a legújabb eredményekről (Függelék 5.1).
Kötetünk célja az elmúlt 17 év legfontosabb eredményeinek bemutatása laikusok számára is érthető módon, a teljesség igénye nélkül, a mai kor elvárásait kielégítő jellemzéssel és dokumentációval. Az volt az elképzelésünk, hogy az úrkúti bánya megnyitásának közelgő centenáriumi évfordulója alkalmából a könyv az érdeklődők kezébe kerülhessen. Nem sejtettük, hogy a jubileum egyúttal a bánya végét is jelenti.