Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
1 898 din.
Várható szállítási idő
19 munkanap.

" Minket Is Üldöztek..." (A csobánkai svábok kálváriájának és kiűzésének dokumentációja)

Szerzői Kiadás, 1996
  • 143 oldal
  • Kötés: papír / puha kötés
  • jó állapotú antikvár könyv
  • ISBN: 9636504598
  • Szállító: Weöres Antikvárium

Gerinc tetején kikopás, néhány apró külalak hiba - - - - - A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át.
Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult.
Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernojevics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és települt be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.
A többi nemzetiség – így a sváb, a szlovák, a cigány – az 1700-as években telepedik le a faluban. A XVIII. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban “Német Mihály molnárt” név szerint is szerepeltetik. A Thüringiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték.
1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült.

Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák váci, később a Vakok Budapesti Országos Intézetének igazgatója. - A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után hazaköltözött ősi földjére, a helybéli svábokat – 1310 főt – az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe visszatelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek.
Ajánlott irodalom
A település történetének tanulmányozásához:
Horváth Lajos: Csobánka története. – Csobánka, 1996.
Leikep József: Csobánka története 1945-től napjainkig. – Csobánka, 2002.
Walper Ferenc: “Minket is üldöztek…”: A csobánkai svábok kálváriájának és kiűzésének dokumentációja. – 1996.- További ismertető: "Belelapozás".