Források Esze Tamás kuruc brigadéros életéhez és Tarpa Rákóczi-kori történetéhez I.

A Rákóczi-szabadságharcot előkészítő bujdosómozgalom és a tiszaháti felkelés vezére, Esze Tamás a Rákóczi-kor egyik legismertebb szereplője is egyben. Alakja az ifjúsági és szépirodalomban éppúgy megjelenik, mint a képzőművészetben, s népszerűségét a róla elnevezett közterületek és intézmények sokasága jelzi. Miután érdemeit már maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem megörökítette, s kitüntetett figyelemmel vette őt párfogásába, történelmi jelentősége tagadhatatlan. Ma már azonban az is nehezen cáfolható tény, hogy az 1950-es évek marxista történetírása és főként a korabeli propaganda mesterséges kultuszt támasztott személye köré, s így vált "legendás népi hőssé".
A hasonnevű történész, aki Esze Tamás fivérének családjából származtatta magát, számos írásában szinte minden forrásadatot összegyűjtve rajzolta meg a jobbágyból lett kuruc brigadéros portréját, ma mégis hiányérzetünk támad, ha fellapozzuk a szerző témánkhoz kötődő tanulmányait, forrásközléseit és önálló köteteit. Ugyanaz a korszak, amely mesterségesen is felerősítette a kuruc "népi hős" kultuszát, s amely tág teret engedett e kultusz gyakorlásának, sokkal kevésbé kedvezett a tudomány szakmai követelményeinek. Itt elsősorban nem is azokra az ideológiai keretekre kell gondolnunk, amelyek az adott időszak sajátjaiként adottnak tekinthetők, s amelyektől a forrásokra építő munkák még csak-csak megszabadíthatóak volnának, hanem arra a tudományszervező szemléletre, amely szinte gátolta a szigorú szakmai elvek érvényesítését, s elsősorban az ismeretterjesztő műfajok publikálását szorgalmazta.