Pilisvörösvár története és néprajza

Megjelent 300 évvel a magyarországi németek betelepülése után - Kiadta: Pilisvörösvár Város Önkormányzata - Ismertető: Álltam a temető mögötti dombon, a hajdani „római út”-on és nagyon-nagyon boldog érzés fogott el a szívet melengető környezet láttán. Csodálatosan zöld volt minden. Északra a Pilis nyúlt az ég felé, tőle kelet felé a Hosszú-hegy, a Ziribár, a Garancs, kissé arrább a Kevélyek vonták meg a Pilis-völgy északi határát, s messze délkelet felé érezni lehetett Budapest lüktetését.
Délen a Zsíros-hegy és a Nagy-Szénás, nyugatra pedig a Kálvária, az Őrhegy és távolabb a Zajnát-hegyek koszorúzták ezt a csodálatos tájat.
Valamikor erre vonultak a római légiók Brigetio felél, s rá sok száz év múlva Kurszán honfoglaló seregei járták ugyanezt az utat. A tatár hordák is erre száguldottak, hogy felgyújtsák a pilisi apátság kolostorát, s végül a török is itt épített végvári feladattal palánkvárat, hogy a nyugatról érkező támadások ellen védje Budát.
És vajon az én ősöm, Christian Vötter, aki a schwarzwaldi Schramberg községből érkezett Magyarországra, mit érezhetett, mikor körülnézett e tájon és belevágta ásóját a földbe? Érzette felelősséget a családjáért és jövőjükért Christian Vötter? Hol aludtak és mit ettek az első
esztendőben? És vajon hány álmatlan éjszakája lehetett, mint családapának a gondok és nehézségek idején?
Ezekre a történelmi pillanatokra és Christian Vötter gondjaira gondoltam, mikor szemem és lelkem a táj szépségein pihent és gyönyörködött. És a lelkemben és szívemben kelt érzések nyomán határoztam el, hogy megkeresem e táj múltját és átadom mindazoknak, akik lélekben fiatalok tudtak maradni, és akik szívesen hallgatják ennek a tájnak, s ennek a népnek múltját
és emlékeit. Munkámhoz kevés segítséget kaptam, ezért nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna. Örülnék,
ha valaki ezt a munkát folytatná és tökéletesebb tenné. - További ismertető: "Belelapozás".