Régi magyar társasélet Mária Terézia kora - II. József kora - II. Lipót kora - I. Ferenc császár és V. Ferdinánd kora -

TARTALOM
Mária Terézia kora
Schönbrunni ünnepségek 7
Uralkodók nyaralóhelyei 11
Régi udvari bálokról 16
Mária Terézia irataiból 21
Kastélyélet a múlt században 26
A magyar illuminátusok 32
Múlt századbeli magyar írónő 37
A nagy királynő halála 41
II. József kora
Fejedelmi ideál 49
A magyar Orpheuszról (Lavotta János) 55
A pusztuló puszta 66
A kalapos király fája 70
II. Lipót kora
A pesti vásár hajdan 79
A korona hazahozatala 1790-ben 85
Kármán mint pünkösdi király 90
Kártyázó hölgyek - száz évvel ezelőtt 96
Borosjenői Tisza István öngyilkossága 101
Száz év előtti udvari élet Budán 106
II. Leopold halála 113
I. Ferenc császár és V. Ferdinánd kora
A koronázás és a bécsi kongresszus 117
Budai koronázási ünnepségek 117
Hősök emléke 123
Fejedelmi vendégek Bécsben 131
Képek a század elejéről 137
A bécsi kongresszus idejéből 142
Cár-látogatás Budapesten 149
A cár diadémja 157
Két nádor a Habsburg-családból 163
Az első 163
József nádor Keszthelyen 169
A palatinus ideálja 174
A szép palatinusné 178
József nádor halála 189
Valami a nőkről 194
Az asszonyok és a közélet 194
Svindler 197
Burg-história 201
Az asperni győző szerelme 208
A "schwarze Kammer" 213
Széchenyi István gróf szerelme 219
A szép Zsanét 228
Magyar urak 235
A Georgikon patrónusáról 235
A Beleznayakról 241
Március előtti világ 247
Három falu egy lóért 253
Színházakról, színészekről és zenéről 259
Magyar játszótársaságok 259
A magyar színészet bölcsőkorából 263
A Várszínház múltja 270
Színházak múltjából 275
A Nemzeti Játszóház telke 282
Schubert Ferenc 286
Lilla gyűrűje és Lilla szerzőjéről 292
Kölcseyről 298
Régi jelmezek 305
Cigányzene a palatinusnénál 309
Katonai dolgok, a jakobinusokról 313
A gárdistákról 313
Régi mustrák és ünnepségek 317
Az inszurrekcióról 321
A magyar jakobinusok 327
Kazinczy Ferenc mint illuminátus 335
Ünnepségek, utazások és sport 341
Tavaszi mulatságok a régi Pesten 341
Egy régi főispáni beiktatás 345
Régi utazások 349
Hogyan utaztak hatvan évvel előtt 353
Mikor még nem volt híd a Dunán 359
Régi versenyek 363
Az első lófuttatás Pesten 368
Levél az első lófuttatásról 374
A régi Pest kirándulóhelyei 379
Régi vadászatok 384
Nagy vadászatok e század elején 387
Különfélék 393
Budapesti árvizek 393
Szenzáció a múlt századból 400
Régi pesti mulatóhelyek 407
A Városliget múltjából 413
Az első pesti fürdő 416
Az első cilinder Magyarországon 419
A régi Belváros 421
A régi Athenaeum 431
Régi krónikákból 440
Vegyes dolgok
A farsang a múlt század végén 447
Régi farsangokról 450
Régi magyar bálokról 462
Hogyan báloztak hajdan 465
Bál - toalett nélkül 470
Bálozó gyermekek 473
Mikor kezdtek csárdást táncolni 478
Amikor még táncoltak 482
Régi háztűznézés vízkereszt napján 486
Utószó és jegyzetek 497Legismertebb és tán leghangulatosabb könyve, a Régi magyar társasélet 1900-ból való. A mű egy elsüllyedt, patriarchális világ krónikája. Régi vásárok és kastélyok, bálok, lóversenyek, farsangi mulatságok, vadászatok, fürdők, katonai mustrák, kocsmák és mulatók világa elevenedik meg a könyv lapjain. Vay Sarolta – akarom mondani: Sándor – sokat tud a múltról, élvezetesen cseverészik, emlékezik. Különösebb mélysége nincs ezen írásoknak, ám a hangulatuk le nem tagadható.
Megtudhatjuk, kik voltak a magyar illuminátusok, vagyis azok a szabadkőművesek (soraikba tartozott többek között Kazinczy Ferenc és Aranka György is), akik még a XVIII. században is hittek az alkímiában. Ám a kötet tán legélvezetesebb lapjai a régi pesti vásárokat és utcákat idézi fel. Az első „lófuttatást” Pesten, a Városliget regényes múltját. Értesülünk róla, milyen fergeteges farsangi bálok zajlottak a Hét Választófejedelem meg a Fehér Hajó mulatókban azokban az időkben, amikor híd még nem volt a Dunán, és a túlparti bálba igyekvőknek sokszor a jégtáblákkal zajló folyón csónakon kellett átkelniük. Írónk elmeséli, milyen rettenetes a kártyázó asszony, ahogy „belesandít a talonba”. Még egy nyilvános akasztásra is meginvitálja a megszeppent olvasót, ami pedig igazán nem női léleknek való mulatság. Eltűnődik a régi pestiek kirándulási szokásain, amikor a tömeg ellepte a gellérthegyi Csillagvizsgáló környékét és „a bűvészek, piszkos, tarka szőnyegeken bukfencet hányó akrobaták, gitár mellett éneklő, hárfázó cseh leányok lépten-nyomon tányérral jártak körbe, és megsarcolták a művészetükben gyönyörködő publikumot”. De értekezik lovagias párbajokról, és elmeséli, hogy az első cilindert (kéménynek csúfolták) gróf Teleki János viselte Magyarországon. Kesernyésen elmélkedik azon, hogyan züllöttek le a hajdani fényes budai álarcosbálok, s 1838-ban – mint írja – már csak „piszkos maszkok, Normák, apácák, ízetlen harlekinek, szellemtelenek, akik egyetlen jóravaló élcet sem tudtak mondani” tűnnek fel a Nemzeti Kaszinó ünnepségén. És el-elmereng a régi főispáni beiktatásokon, a kengyelfutóversenyeken, a veszedelmes árvizeken, a fiákeres utazásokon, arany és ezüst étkészletekkel fénylő lakomákon. Felidézi a jakobinusok titkosírását, Csokonai, Kölcsey és a muzsikus Lavotta János életének egy-egy különös epizódját.
Vay Sarolta Sándor műveit – hasonlatosan Krúdy Gyuláéhoz – a félálom aurája övezi. Egy olyan letűnt és csak az emlékekben elevenedő világról mesélnek, mely hasonlatos Beniczky Merhwahl Susanna grófnő titkos szobájához, a „Schwarze Kammerhez”, ahol a különc asszony halála után „a selyem, a bársony mind úgy szétomlott az érintésre, mint ha rég föld alatt levő koporsók halottainak szemfödelét érintené az ember”. - További ismertető: "Belelapozás".