Székelyudvarhely művelődéstörténete

HERMANN GUSZTÁV (Székelyudvarhely, 1928-1988). Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a St. O. losif Líceum, a Római Katolikus Főgimnázium és Református Kollégium diákjaként. Ezt követően 1952-ben, a Bolyai Egyetem Bölcsészkarán szerzett magyar nyelv- és irodalom-szakos tanári oklevelet. Az egyetem elvégzése után Bukarestbe kapott kinevezést, az Országos Sajtóigazgatósághoz, ahol 1958-ig dolgozott. Visszatért Székelyudvarhelyre, ahol előbb könyvtáros, majd tanfelügyelő, aztán hét éven keresztül a helyi párt- és államapparátus kötelékében tevékenykedett. A párt belső ellenzékéhez tartozott: őszintén hitte, hogy amíg ott betöltött tisztségei révén tehet valamit a magyar kisebbség érdekében, addig köteles maradni. Miután a párt vezetésében felerősödő nemzeti-kommunista kurzus nyomán ez lehetetlenné vált, 1974-ben felmondott, arra hivatkozva, hogy tanítani szeretne. Ettől kezdve az oktatás számára többet jelentett puszta szakmánál, életforma volt. E kötet első kézirat-változata az 1970-es és 80-as évek fordulóján oktatási segédanyagnak szánt dolgozatként született. A '80-as években a szerző ezt alakította bővítette művelődéstörténeti monográfiává. A néhol enyhén marxista, vagy éppen osztályharcos kicsengésű megfogalmazásokat tehát a kor diktálta a szerző tollába, főképpen azért, hogy bár reménykedhessen: munkája még élete során találkozhat a nyomdafestékkel. De ez sem segített, a kötet csak 1993-ban jelenhetett meg, öt évvel írója halála után. Az utóbbi negyedszázadban ugyan megélénkült, rejtőzködő értékeket mentő vaskos kötetekben tárgyiasult a helytörténeti kutatás, de összefoglaló jellegű, tudományos igényű és rendszerű székelyudvarhelyi művelődéstörténetként ma is jelen munka használható. Az első kiadás óta eltelt több mint 20 év viszont megkövetelte e sorok írója részéről néhány pontosító-helyesbítő jegyzet beiktatását. Szükségessé vált a lexikon adatainak kiegészítése, aktualizálása is, amire P. Buzogány Árpád vállalkozott. Hermann Gusztáv Mihály