Régi dal régi dicsőségről - Cikkek, tanulmányok Nagyenyed és Erdély kulturális örökségéről

Minden ember életében vannak sorsdöntő pillanatok, melyek meghatározzák életútját. Jómagam is a nagyenyedi Bethlen Könyvtár nyújtotta egyedi lehetőségek, előnyök haszonélvezője lettem azzal, hogy e jeles intézmény gondozását bízták rám, harmincöt éven át gazdag élményekkel, benyomásokkal, de mindenekelőtt rendkívüli ismeretanyaggal kerültem kapcsolatba. Nem kevés időmbe került mindezt átfogni, fölfedezni és megismerni e kincsesbánya rejtett értékeit, elsősorban magyar történelmi, kulturális, tudományos, egyházi örökségünkről tájékozódni, és aztán mindezek ismeretében elkezdhettem feltáró, ismeretterjesztő munkámat. Így születtek írásaim az 1990-es évekkel kezdődőleg országos kiadványainkban, központi napilapunkban juttattam el az olvasóhoz. A kollégiumra vonatkozó legértékesebb írásokat Emlékkönyvbe foglaltam, külön kötetet szenteltem az enyedi Sáska László Afrika-kutatónak, továbbá Nagyenyedről és a kollégiumról szóló tanulmányaimat is kötetbe szedtem, Vita Sándornak Zsigmond öccséhez hatvan éven át írott leveleit külön levelesládában örökítettem meg. A nagyenyedi református egyházmegyei levéltár kezelése és búvárlása során újabb két kötettel gyarapodott termésem: az egyik a magyarkapudi református egyházközség, a másik szülőfalum, az enyedszentkirályi református egyházközség történetét taglalja. Ebbe a kötetembe javarészt az utóbbi másfél évtized terméséből válogattam egy csokorra valót, melyben többek között Köteles Sámuel, Wiszkóczy Henrik, Musnai László, Dankanits Ádám, Vita Zsigmond, Székely Mihály kapott előkelő helyet, de ugyanakkor a Bethlen Gábor-emlékünnepélyeket, Nagyenyed 330 éves constitutióját, a Bethlen Könyvtár régi diáklapjait, a könyvtár 45 éves Aranykönyvét, a kollégiumi adományokat, alapítványokat, a Maros menti falvak leírását, gazdasági vonatkozásban pedig az Erdélyi Hegyalja szőlőinek 1848 utáni állapotát, a nagyenyedi gazdasági kiadványokat, a Nagyenyedi Országos Hangyaszövetkezet történetét, gazdasági, társadalmi jelentőségét mutatom be, tematikus ciklusokba illesztve. Érdemes volt tehát három és fél évtizeden át nemcsak elmerengeni és eltűnődni múltunk eseményei és fényei fölött, hanem ugyanakkor feltárni, felszínre hozni a könyvtár homályából további értékeket és készséggel bocsátani történelmünk, irodalmunk, hagyományaink tisztelőinek, kedvelőinek asztalára. Olvassák tehát azzal a szeretettel, mellyel jómagam is ajánlom a távoli, illetve a közelebbi magyar múlt becses történéseit.