Hauszmann Alajos Naplója (Építész a századfordulón)

A ​millenniumi idők egyik legnevesebb és legtöbbet foglalkoztatott építésze volt Hauszmann Alajos. Középületei, palotái a világvárossá váló Budapest arculatát alapvetően meghatározták. Nevéhez fűződik egyebek között a New York-palota, az egykori Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a Szent István kórház s nem utolsósorban a budai Királyi Palota tervezése. építészi munkássága mellett széles körű közéleti tevékenységet folytatott, s negyven éven át nevelte a Műegyetemen az építészek generációit. Eddig kiadatlan naplója a művész élményeit, szubjektív véleményét mondja el az 1850–1925 közötti időszakról, gyermek- és ifjúkoráról, alkotói és tanári periódusáról, sikereiről, nehézségeiről, végül a nyugdíjazás utáni, de korántsem tétlenségben töltött évekről. A könyv valóban speciális szempontból megírt korrajz a szabadságharc leverése utáni néma ellenállás idejétől a Trianon utáni időkig terjedő 75 év Magyarországáról, amelyben művészek, politikusok, bankárok, arisztokraták egyaránt feltűnnek mint megrendelők, munkatársak, tanítványok vagy barátok. A naplóból egy mindig teljes odaadással dolgozó, az ország sorsáért aggódó és felelősséggel cselekvő, a pályatársait tiszteletben tartó ember portréja bontakozik ki.