Leépülésem naplója II. 2002-2003

Kmeczkó Mihály megfontolt, következetesen és körültekintően építkező, megbízható és megbízhatóságában kiszámítható ember volt életében. A meglepetések embere most - halálában. Életében egyetlen (kis) verseskötete jelent meg, az is még pályája legelején, s néhány színművének, műsoros színpadi összeállításának sokszorosított formában történő kiadása. Most, holtában azonban egyszer csak elkezdte továbbírni az addigi életművét, s meglepetést meglepetésre sorakoztatva, egymás után jelennek új művei, könyvei, a halála után immár a negyedik, s előkészületben az ötödik is: előbb egy regénye, mellyel felülírta életművéről - annak irányairól, jellegéről, értékeiről - való tudásunkat, azután egy novelláskötete, mellyel még egyszer elvégezte ugyanezt, s megerősítette a regénye után róla kialakult módosult képünket, most pedig megrázó naplókönyvének - szenvedéstörténetének - második kötete lát napvilágot, amely még azok számára is meglepő fordulatokkal és nem sejtett vonásokkal egészíti ki a vele kapcsolatos képünket, akik viszonylag közül álltunk hozzá, s azt hittük: jól ismertük őt.