Őfelsége, a Magyar Szent Korona (Borbély Béla színes reprodukcióival)

Saját képekkel - A szerző 254 rajzával - Ismertető: Az Úr kegyelméből egy új évezred küszöbén vagy egy elmúlt évezred végén van szerencsénk élni és elolvasni egy olyan dolgozatot, egy kutatás eredményét, amely tényeket és téziseket tár fel a felfedezés erejével, amelyek egy évezreddel ezelőtt még ismertek voltak, tisztelet övezte őket és a következő évezredre mutattak.
Szinte az Úr akaratából talán, de csaknem feledésbe merítette az idő és az emberi gyarlóság az igazságot. Nekünk, akiknek megadatott a jelen idő fordulóján munkálkodunk, kötelességünk, hogy keressük és ne "utáljuk" az Igazságot. Az Igazság szó magában foglalja azt a fogalmat, amelyről ez a könyv szól Önökhöz.
A Magyar Szent Korona a legtökéletesebb összefoglalója az Úr örökérvényű igazságának.
1987-ben Passauban a Gizella-konferencián előadásomban felhívtam a figyelmét a jelenlévő szakértőknek egy vizsgálat szükségességére. Nevezetesen, hogy mikrófelvételekkel kellene megvizsgálni az európai kincstárakban lévő híres ötvöstárgyak gyöngydrótjait. A vizsgálat kidertíthetné, hogy az említett tárgyak között milyen műhelykapcsolat van. Például a Gizella-kincs kontra a Szent Korona, a Salzburgi csókkereszt stb., mivel nagyon nagy a valószínűsége, hogy egy nagy ékszercsalád tagjairól van szó. Elnéző és mosolygó moraj futott végig a jelenlevők között, ezt követően beszédében a Regensburgi Egyetem professzora kedves mesének titulálta fejtegetésemet a szembetűnő rokonságról, nem tartván időszerűnek a vizsgálatot.
A sors és Csomor Lajos munkája időszerűvé tette ezt a kérdést. Művében nem kevesebbet állít (és helyesen), hogy az európai középkori szakrális ötvösművészetekről szóló fejezetet át kell írni, amiből egyébként történelmi konzekvenciák is levonhatók. Például a magyarok nem fosztogattak Nyugaton, hanem jogos örökségük (a Szent Korona és a hozzá tartozó kiegészítő tárgyak) keresésére indultak, minduntalan célirányos "kalandozáskor". Nehéz lenne ezeket az utakat rablóhadjáratnak minősíteni, hiszen a "kalandozó" magyarok összehasonlíthatatlanul gazdagabbak voltak a célba vett területeknél.
A művészettörténészek és szaktudósok, akik tudásuk birtokában a hitelesség igényét támasztják önmagukkal szemben, nem kerülhetik meg többé ezt a kérdést: honnan származik az Európa ötvösművészetét, uralkodói történelmét gyökeresen befolyásoló kincsanyag.
A XX. század végén ez morális kötelessége a tudományos világnak. Maradjunk néhány szó erejéig a tudományos világnál. Ismeretes, hogy 1978-ban hazahozták a Szent Koronát. A Szent korona aktivizálódik. Egy kis statisztikát készítettem, állítottam össze arról, hogy az elmúlt 70 évben hány forrásmunka született. Csomor Lajos melyeket használja érvei alátámasztására. Szembetűnő, hogy ezek 90%-a 1970-től látott napvilágot, tehát a tudományos igényt is gerjeszti a Szent Korona titka. Még szemetűnőbb azonban az, hogy ennek a 90%-nak csak 2-3 százaléka tartozik a nemzetközi akadémikus állásponthoz. Hogy mi inspirálja Csomor Lajost és kollégáit, hogy a történelmi hézagosság és a magyar nemzet múltját feledtetni szándékozó erők labirintusába bemerészkedjen és ezer év porát, mocskát letakarítva egy jövőt sugárzó művel kerüljön ki abból, erre számára csak egy a magyarázat: ugyanaz a szent buzgalom vezette az ötvös kollegát ebben a labirintusban, ami annak idején meg-szállta a Szent Korona készítőit. Egy, a teológiának, a képzőművészetnek és a természet-tudománynak csodálatos szintézise előtt állunk, amelyhez fogható tárgy nincs a Földön, amelynek elkészítése a Szentlélek segítő ereje nélkül ember számára aligha lett volna lehetséges. A Szent Koronának aurája, mágikus ereje van, amely önállóan is képes, ha az idő eljött, megnyilatkozni.- További ismertető: "Belelapozás".

- - A korona technikai párhuzamainak egy része hun és avar kori régészeti lelet Közismert, hogy a magyarság körében a Magyar Szent Koronához kettős tudat kapcsolódik. Egyrészt az utóbbi kétszáz évben a tudomány liberális és pozitivista képviselői fokozatosan igyekeztek bizonyítani, hogy Szent Istvánnak és az államalapításnak semmi köze sem volt a Magyar Szent Koronához. Ezen vélemény szerint a Szent Korona két részből áll: egy latin részből, melynek keletkezési ideje vitatott lenne, és egy görög részből, melyet állítólag a VII. Dukász Mihály bizánci császár adott - készen - I. Géza magyar királynak. Másrészt azonban a széles népi közvéleményben, különösen az idősebb korosztályban és a mai határokon kívül elő magyarság körében erősen tartja magát az a középkori hagyomány, mely szerint a Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte Szent István magyar királynak. Érdekes módon a politika is Szent István Koronájaként szokta említeni a Szent Koronát - különösen a magyar állami szuverenitással kapcsolatban. Jó példa erre a magyar-amerikai közös közlemény, mely szerint az amerikai elnök (Carter) "Szent István Koronáját" adta vissza a magyar népnek. Ugyanakkor a határokon kívüli magyarság körében az anyaországbelinél sokkal erősebb az a tudat, mely szerint a Szent Koronához szorosan hozzátartozik a Kárpát-medence egész területe. Ennek oka az a jogviszony, melynek értelmében a Kárpát-medence a Szent Korona tulajdona. Ebből következően a Kárpát-medence minden olyan választópolgára, aki a Szent Korona uralma alatt került be a Kárpát-medencébe (és ezen polgárok leszármazottai), a Szent Korona tagja. Ez a jogi helyzet azért áll fenn, mert 1038 augusztusában Szent István magyar király országát a Szent Korona képében - ismételten - a Mennybe felvett Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez az Ég és a Föld között köttetett szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette, és ezért ezen a "jogi helyzeten" földi hatalmak nem változtathatnak. Ennek a szerződésnek a záloga és tanúja az ugyancsak Szűz Máriának felajánlott Szent Korona. A pozitivista és liberális magyar és külföldi történetírás éppen azért szentségtelenítette meg a Magyar Szent Koronát, azért bizonygatta, hogy ez nem Szent István koronája, mert tudták, hogy a Szűz Mária és Szent István között kötött szerződés Szent István Koronájához, a Szent Koronához kötődik. Azt gondolták, ha sikerül elhitetni a magyarsággal, hogy ez nem Szent István Koronája, akkor azt is elhitethetik, hogy a szent korona-tan, illetve a Szent Korona legfőbb joghatósága érvénytelen. Ezt a történelmi hazugsághalmazt többször is kihasználták a nemzet ellenségei: 1918-20-ban Szűz Mária országának a feldarabolásakor, 1946-ban a királyság megszüntetésekor, 1989-ben a Köztársaság kikiáltásakor és most egy törvénytelen, új alkotmány előkészítése érdekében. A ma élő magyarságnak tehát életbevágóan fontos tudnia, hogy a múzeumi tárggyá lefokozott és a liberálisok által svájcisapkának csúfolt Szent Korona kérdésében mi is az igazság. A rajzok a szerző munkái.